Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek
ző állapot helyreállítását* Ha a jogsértés vétkes volt, a fentieken kiviil kártérítés is követelhető, sőt közérdekű célra fordítható birság kiszabásának is van helye. 3. Tulajdonjog A tulajdonjog a polgári jognak (sőt az egész jogrendszernek) alapvető intézménye. Meghatározza, hogy ki rendelkezhet a különböző javakkal, különösen a gazdasági-társadalmi rendszer jellegének meghatározása szempontjából alapvető termelő eszközökkel. A termelési viszonyok elsődleges jogi szabályozásának minősül. (Ha a gyakorlatban nagyobb tömegben találkozunk is pl. a szerződések jogi problémáival, nem feledkezhetünk el arról;, hogy eladni, elajándékozni, bérbeadni stb. csak olyan dolgot lehet, amely az eladó stb. tulajdonában van.) A magyar polgári jog a tulajdon különböző fajtáit, formait ismeri és szabályozza. Az alapvető jelentőségű termelőeszközök társadalmi (állami, szövetkezeti, társulási; tulajdonban vannak, ezek soréban meghatározó az állami tulajdon. Ismeri jogunk a személyi, illetőleg magántulajdon kategóriáit is, az előbbi az alapjában munkával szerzett és elvileg személyes (családi) fogyasztásra rendelt javakra, az utóbbi bizonyos termelőeszközökre (kisiparosok, egyéni parasztok tulajdona) terj-ed ki. Az állami tulajdon elvileg egy és oszthatatlan. Az állami tulajdont képező vagyont azonban rendszerint önállóan gazdálkodó, jogi személyiséggel biró szervezetek (vállalatok) kezelik. Az elméletben vitatott a vállalat "tulajdonosi minősége", a gyakorlatban, az áruforgalomban mindenesetre a vállalat "úgy viselkedik", olyan jogokat gyakorol, mintha tulajdonos lenne. A tulajdonjog tartalmát a tulajdonost megillető jogok, illetőleg az őt terhelő kötelezettségek jelentik. A tulajdoni 6 4614
