Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek
A polgári jog anyaga bizonyos belső tagolódást is mutat. így a következőkben bemutatjuk a személyekre /2/, a tulajdonra /3/, az un. kötelmekre, elsősorban szerződésekre /4/, az öröklésre /5/ és a szellemi alkotásokra /6/ vonatkozó legfontosabb intézményeket és szabályokat. 2. A személyek joga A személyek jogának területe azokat a szabályokat foglalja össze, amelyek meghatározzák, ki és milyen feltételek mellett vehet részt a vagyoni forgalomban, miképpen válhat polgári jogviszonyok alanyává. Bevezetőben két általános kategóriával kell megismerkednünk, a jogképességgel és a cselekvőképességgel. Jogképesség alatt valakinek azt a képességét értjük, hogy polgári jogviszonyok alanya lehet, jogai és kötelezettségei lehetnek. д cselekvőképesség viszont azt jelenti, hogy valaki saját magatartásával, saját akaratnyilatkozatával válhat jogok és kötelezettségek alanyává, létesíthet, módosíthat, megszüntethet jogviszonyokat. A polgári jogviszony alanyainak, a személyeknek két alapvető kategóriáját különböztetjük meg, a fizikai, természetes személyeket (az ember) és a jogi személyeket (vállalatokat, szövetkezeteket, stb.). Az állam is lehet közvetlenül polgári jogviszonyok alanya, erre azonban csak kivételesen kerül sor. Az ember elvileg bármely polgári jogviszony alanya lehet, ezért jogképessége abszolút, feltétlen. A jogképesség tekintetében minden ember egyenlő, tiltja a törvény a kor, nem, faj, nemzetiség vagy felekezeti hovatartozás alapján történő bármely diszkriminációt. A jogképesség az embert születésétől haláléig illeti meg. Jogképes a méhmagzat is (pl. örökölhet, stb.), ez a jogképesség azonban feltételes, attól függ, élve születik-e a magzat. A halállal — jogkövetkezményeit tekintve — azonos hatállyal bir az un. holttányilvánitás. 112 4614
