Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek
A szocialista jogrendszer a jogágak szerinti tagozódást fogadja el, a jogszabályok belső tartalmát és a jogi szabályozás egymástól eltérő módszerét tekinti kiindulásnak, igy egy-egy jogágunk az azonos jellegű magatartás-szabályokat öleli fel, az adott jogág sajátos szerkezeti struktúrájának megfelelően, gyakorlati és célszerűségi szempontok figyelembe vétele mellett. A magyar szocialista jogrendszer központi jogága az alkotmányjog, egységesen alakultak ki köré a következő jogágak: polgári jog, büntetőjog, államigazgatási jog, munkajog, családjog, büntető eljárásjog, polgári eljárásjog, pénzügyi jog, a földjogot és a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogot felölelő mezőgazdasági jog. Speciális jogként jelentkezik a nemzetközi jog, amely maga is önálló jogágakra oszlik (nemzetközi államjog, nemzetközi büntetőjog, 'magánjog stb.). 1. Az államjog /alkotmányjog/ Mint központi jogág magában foglalja az alapvető politikai viszonyokat rendező szabályokat, politikai megközelitésben határozza meg az alapvető jogintézményeket, felöleli az államszervezet felépítésének és működésének — az előbbiekben már részletezett — főbb szabályait. Speciális jogintézményként önálló részterületet ölel fel az állampolgári jogok és kötelességek szabályozása. E körben egyre mélyebb szabályozást nyernek az állami élet alkotmányos garanciái, az egyesületi jog, a sajtójog stb. 2. Az államigazgatási jo,g Az államigazgatási jog mint jogág az államigazgatás szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályokat fogja át. A magyar államigazgatás szervezeti rendszeréről az állami szervek ismertetése során összefoglalást adtunk. Az államigazgatás központi különös hatáskörű, minisztériumi jogállással nem rendelkező országos hatáskörű szerveinél érintőlegesen szó esett az Országos Találmányi Hivatalról is. 101 '
