Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)

IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek

a szövetkezeti szerved, valamint az állampolgárok a törvénye­ket megtartsák és megtartassák. Az ügyészi szervezet a legfőbb ügyészen keresztül közvetlenül kapcsolódik az államhatalom legfelsőbb szervéhez az országgyűléshez. A Magyar Népköztársaság ügyészi szervei: a Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészsége, a megyei főügyészségek, illetve a fővárosi Főügyészség, a járási (városi, fővárosi kerületi) ügyészségek, a Katonai Főügyészség, a területi ka­tonai ügyészségek. A legfőbb ügyészt az országgyűlés választja, helyette­seit pedig az Elnöki Tanács nevezi ki. Az ügyészek kinevezé­sének jogköre a Legfőbb Ügyészt illeti. Az ügyészek a feladataikat nagy önállósággal és sze­mélyes felelősséggel végezhetik; ügyésznek utasitást csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat, és minden szerv köteles biztosítani, hogy az ügyész a jogait akadálytalanul gyakorolhassa. Az ügyészi szakági tevékenységek: a nyomozás feletti felügyelet, a vád képviselete, a vádfunkció gyakorlása, az ügyészségi nyomozás, a büntetésvégrehajtás törvényességének ügyészi felügyelete, közlekedési, továbbá gyermek- és ifjú­ságvédelmi szakfeladatok, polgári jogi tevékenység, általá­nos törvényességi felügyelet. Ha az ügyész az általános törvényességi felügyelet körében valamely szerv jogerős, végrehajtható rendelkezésé­ben törvénysértést állapit meg, a szervhez, vagy annak fe­lettes szervéhez óvást nyújthat be. Ha pedig az ügyész tör­vénysértő gyakorlatot vagy ilyennek minősülő mulasztást ész­lel, a szerv vezetőjénél felszólalhat, vagy a megelőzés ér­dekében figyelmeztetést nyújthat be. f) Az állam és a közbiztonság védelme Az állam- és közbiztonság védelme és fenntartása kö­rébe eső feladatokat (az állam belső rendjének védelme, a bűnözés elleni harc, a közrend védelme, a közlekedés rendjé-99 4614

Next

/
Oldalképek
Tartalom