Somorjay Ottó: Iparjogvédelmi ismeretek 8/2 - Bevezetés a külföldi szabadalmi jogba (1982)

I. Fejezet. Eszmei háttér és történeti kialakulás

Az USA-ben mérlegelik ugyan a halasztott vizsgálat bevezetését, egyelőre azonban az úgynevezett "compact prosecution" vagy "compact procedure" alkalmazásával kivánják az engedélyezési eljárást gyorsítani és ezzel a függő ügyek számát csökkenteni. Ezt a magyarul "gyorsított eljár ás "-na к nevezhető megoldást John Kennedy elnök kezdeményezésére 1962- ben vezeték be. Lényege, hogy nem engedik a törvényes határidők és lehetőségek maradéktalan kiaknázását. A bejelentések ügyét legföljebb két "hivatalos állásfoglalás" során dűlőre kell vinni. A megválaszolás hathónapos törvényes határidejéből ugyanakkor csak három hónap vehető igénybe. Meghosszabbítást a törvényes kereteken belül csak megfelelő indokolás esetén adnak.

A halasztott vizsgálat, illetőleg a gyorsított eljárás bevezetése a hivatalokat ténylegesen tehermentesítette. Halasztott vizsgálat esetén a bejelentések tekintélyes száma nem igényelt érdemi vizsgálatot, a gyorsított vizsgálat pedig arra kényszeritette a bejelentőket, hogy a hivatalos állásfoglalásokat már az első alkalommal érdemben megválaszolják és ezzel az ügyintézést elősegítsék. így a hivatalok munkája lényegesen gazdaságosabbá vált ugyan, de az alig leküzdött túlterheltség helyett más nehézség jelentkezett. Az uj és bonyolult technológiák ugyanis nemcsak az elővizsgálat egyre fokozódó szakosítását, hanem egyben mind nagyobb felkészültségű elővizsgáiéi kar alkalmazását is szükségessé tették. Ennek következtében az elővizsgálat a szabadalmi bejelentések számától függetlenül igen költséges műveletté vált.

Ez volt a kiinduló pontja az úgynevezett "regionális" szabadalmi csoportúién ок létrejöttének: tudatosult, hogy ugyanarra a találmányra vonatkozó szabadalmi bejelentéseknek országonkénti érdemi vizsgálata és elbírálása ésszerűtlen, mert lényegében ugyanazt a feladatot költséges intézmények egymástól függetlenül ismételten elvégzik, és ez nemcsak a bejelentők szempontjából jelent alig elviselhető terheket, hanem a közérdeket is sérti. A megoldás útja nyilván az érdemi elővizsgálat valamilyen központosítása, ennek feltétele pedig a nemzetközi együttműködés.

A nemzetközi együttműködésnek szinte áthidalhatatlannak tűnő nehézségekkel kellett megküzdenie, amelyek az anyagi- és eljárásjogi szélsőséges különbségekben és a dokumentációk egyenetlenségében gyökereztek.

Az alapvető nehézségek ennek ellenére viszonylag rövid idő alatt megoldódtak.

12