Somorjay Ottó: Iparjogvédelmi ismeretek 8/2 - Bevezetés a külföldi szabadalmi jogba (1982)

I. Fejezet. Eszmei háttér és történeti kialakulás

Az USA-ben mérlegelik ugyan a halasztott vizsgálat bevezetését, egyelőre azonban az úgynevezett "compact prosecution" vagy "compact procedure" alkalmazásával kivánják az engedélyezési eljárást gyorsítani és ezzel a függő ügyek számát csökkenteni. Ezt a magyarul "gyorsított el­jár ás "-na к nevezhető megoldást John Kennedy elnök kezdeményezésére 1962- ben vezeték be. Lényege, hogy nem engedik a törvényes határidők és le­hetőségek maradéktalan kiaknázását. A bejelentések ügyét legföljebb két "hivatalos állásfoglalás" során dűlőre kell vinni. A megválaszolás hat­hónapos törvényes határidejéből ugyanakkor csak három hónap vehető igény­be. Meghosszabbítást a törvényes kereteken belül csak megfelelő indokolás esetén adnak. A halasztott vizsgálat, illetőleg a gyorsított eljárás bevezetése a hivatalokat ténylegesen tehermentesítette. Halasztott vizsgálat esetén a bejelentések tekintélyes száma nem igényelt érdemi vizsgálatot, a gyor­sított vizsgálat pedig arra kényszeritette a bejelentőket, hogy a hivata­los állásfoglalásokat már az első alkalommal érdemben megválaszolják és ezzel az ügyintézést elősegítsék. így a hivatalok munkája lényegesen gaz­daságosabbá vált ugyan, de az alig leküzdött túlterheltség helyett más nehézség jelentkezett. Az uj és bonyolult technológiák ugyanis nemcsak az elővizsgálat egyre fokozódó szakosítását, hanem egyben mind nagyobb fel­készültségű elővizsgáiéi kar alkalmazását is szükségessé tették. Ennek következtében az elővizsgálat a szabadalmi bejelentések számától függet­lenül igen költséges műveletté vált. Ez volt a kiinduló pontja az úgynevezett "regionális" szabadalmi csoportúién ок létrejöttének: tudatosult, hogy ugyanarra a találmányra vo­natkozó szabadalmi bejelentéseknek országonkénti érdemi vizsgálata és el­bírálása ésszerűtlen, mert lényegében ugyanazt a feladatot költséges in­tézmények egymástól függetlenül ismételten elvégzik, és ez nemcsak a be­jelentők szempontjából jelent alig elviselhető terheket, hanem a közér­deket is sérti. A megoldás útja nyilván az érdemi elővizsgálat valamilyen központosítása, ennek feltétele pedig a nemzetközi együttműködés. A nemzetközi együttműködésnek szinte áthidalhatatlannak tűnő ne­hézségekkel kellett megküzdenie, amelyek az anyagi- és eljárásjogi szél­sőséges különbségekben és a dokumentációk egyenetlenségében gyökereztek. Az alapvető nehézségek ennek ellenére viszonylag rövid idő alatt megoldód­tak. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom