Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)
Feltárjuk a "betegségek székhelyeit és okait"
tovább. E betegséget az ezzel az anyaggal szennyezett tárgyak, eszközök, esetleg a levegő, de leggyakrabban a kéz közvetíti. Be kellett látnia, bármily szörnyű volt ez a számára, hogy az ő keze is ilyen eszköz, amikor a boncolásoktól fertőzve, új, még egészséges anyákat vizsgál meg. E keserű felismerés lelki terhétől sohasem szabadulhatott meg. Ő, akinek az volt a hivatása, hogy életet segítsen a világra, akaratlanul ugyan, de életeket pusztított! A következtetéseket azonban végérvényesen levonta. Elrendelte, hogy az osztályán senki sem nyúlhat többé szülő nőhöz anélkül, hogy előzőleg klórvizes fertőtlenítő oldatban alaposan kezet ne mosott volna. E rendelkezését kíméletlen szigorral ellenőrizte. Szerencsére a főnöke, Klein professzor akkor még inkább közömbösen, mint ellenségesen viszonyult Semmelweis felfedezéséhez, és hozzájárult e rendszabályokhoz. Az eredmény nem is maradt el. Néhány héttel a klórvizes kézmosások bevezetése után csökkenni kezdett a gyermekágyi lázasok száma, majd ez a csökkenés felgyorsult, és a kezdeti magas kiinduló értékek egytizedéig jutott el. Ha előfordultak is újabb esetek, utólag szinte mindig ki lehetett mutatni valamilyen mulasztást a védekezés terén. Ez többnyire a kötelező kézmosás elhagyása volt. Egy alkalommal az is megtörtént, hogy egy sebgennyesedésben szenvedő beteg került a fiatal anyák közé, tőle indult ki a fertőzés. 1847-ben, a felfedezés évében Semmelweis az akkori kórtani felfogás szellemében a betegséget okozó anyagot mérgező hatású vegyületnek gondolta. A klórvizes védekezés hatását is úgy képzelte, hogy a méreg vegyileg lekötődik, közömbös hatású lesz. A baktériumok kórokozó szerepét csak az 1860-as években sikerült egyértelműen bizonyítani. Addig azt legfeljebb feltételezni lehetett. Semmelweis kórvegytani felfogása azonban nem érintette az általa ajánlott és végrehajtott betegségmegelőző rendszabály helyességét. A felfedezés tehát megszületett. Azt várhatnánk, hogy ettől kezdve minden jól ment a maga útján. A fiatal orvos előtt fényes tudományos pálya nyílt, az általa ajánlott védekezési módszer elterjedt, a gyermekágyi láz veszélye elhárult. Sajnos, korántsem így alakult. Semmelweis igazát nagyon kevesen látták be. A szülészek többsége eleve nem volt hajlandó olyan 90
