Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)
A szervezet mint gépi modell
Vérátömlesztés a 17. században. Néhány esetben az őrjöngő betegnek bárányvért adtak, hogy a szelíd állat testnedve megváltoztassa magatartását A vérkeringés felfedezése nyomán egyesekben felvetődött a vérátömlesztés gondolata. Kézenfekvőnek tűnt, hogy a vénába adott anyagok az egész szervezetbe eljutnak. E beavatkozást legtöbbször a vérszegénység gyógyítására javasolták. De előfordultak más furcsa indokolások is. Néhány esetben például a nyugtalan vagy őrjöngő betegnek bárányvért adtak, hogy a szelídnek tartott állat testnedve megváltoztassa magatartását. Érthető, hogy ezek a próbálkozások akkoriban csúful, nemegyszer halállal végződtek. A vércsoportokról még senki sem tudott. Az eredményt nem lehetett előre látni, akár emberi, akár állati vérrel próbálkoztak. A tragikus tapasztalatok hamarosan kijózanították a kísérletezőket. Bár a későbbi évszázadokban időről időre olvashatunk vérátömlesztésről. Az orvostudományban gyakran előfordult, hogy a nagy anatómiai és élettani felfedezéseket csak lassan, esetleg több évszázados késéssel követik a gyakorlatban is hasznosítható eredmények. Azok az óriáslépések, amelyeket ebben a fejezetben mutattunk be, elsőként az orvoselméleti ismereteket gazdagították, és csak jóval később hasznosodtak közvetlenül a betegek javára.
