Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)

A hagyományos sebészettől a modern műtétekig

A tüzes vas

a vérzéscsillapítás igen fájdalmas, bár többnyire célravezető eszköze volt

is kiterjedt. Az utóbbiak között említhetjük a szemészeti operációkat (lencsehályog, kancsalság gyógyítása), a belső fül és a dobhártya gyulladása miatt végzett műtétet, bizonyos ortopédiai beavatkozásokat. A hagyományos sebészet legfőbb korlátái az elégtelen, lényegében megoldatlan fájdalomcsillapítás, valamint a törvényszerűen bekövetkező gennyes műtéti szövődmények voltak, amelyek a has-, mell- és a koponyaüregi operációk után szinte kivétel nélkül a beteg halálát okozták. E testüregek sérülésekor az egyetlen reményt nyújtó beavatkozás az lehetett, ha megvárták, amíg a belső tályog valahol a felszínre tör, és ott nyílást vágva elősegítették a genny kiürülé-