Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)
Változatok a betegségek felismerésére
vezetőképességét diagnosztikai szempontból már a múlt században is vizsgálták. Az agy bioáramának levezetésére, értékelhető regisztrálására Hans Berger (1873-1941) az 1920-as évek végén kidolgozta az elektroencefalográfiás módszert. Ez a központi idegrendszer betegségeinek megállapításában kitűnően bevált. A bioelektromos vizsgálatok már nem a szervek alakját, méretét, elhelyezkedését kutatják, hanem azok működését, funkcióját. A modern orvostudomány diagnosztikai fejlődésére általában az a jellemző, hogy mindinkább az ép és a kóros működésből indul ki. A szervezet reakcióit, teljesítőképességét, tartalékerejét veszi figyelembe. Ezekből az adatokból próbál következtetni a betegségre, annak fokára, kimenetelére. Ez az úgynevezett „funkcionális” diagnosztikai szemlélet sok területen érvényesült. Ilyen jellegű tájékozódás például a sorozatosan végzett vérnyomás mérése is. Az erre szolgáló műszer mai típusa a 19. század utolsó évtizedében kezdett elterjedni. Tudjuk, hogy a legtöbb embernek egy napon belül is változnak a vérnyomásértékei. Ezeknek az ingadozásoknak irányai és méretei értékes felvilágosítást adhatnak az orvosnak a páciens érrendszerének természetéről, reakciókészségéről. A diagnosztikai eszközök és módszerek megfelelő kombinációi lehetővé teszik, hogy az egészség-betegség átmeneteiben gondolkozzunk. A kettő között ugyanis gyakran nincs éles határvonal. Kinek ne fájna időnként a feje, kinek ne lenne egyik napról a másikra elmúló náthája vagy gyomorérzékenysége. Többnyire lehetetlen ilyenkor megállapítani, hogy ez valami rövid betegség volt-e, vagy úgynevezett gyengélkedés. A lényeg az, hogy miként és mennyi idő alatt lesz szervezetünk úrrá e gyengélkedéseken. Ugyanakkor az is előfordul, hogy némely jelentéktelennek látszó tünet valódi betegség bevezetője. Ilyen problémákat kell eldöntenie az orvosnak, elsősorban tapasztalatai és következtetései alapján. Ezt egészíti ki a diagnosztikai tudomány ma már hatalmasra növekedett eszköztára és ismeretanyaga.