Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)

Harc a fertőző betegségek ellen

1883-ban kimutatta a kolera kórokozóját. 1890-ben előállította a tuberkulózis elleni oltóanyagot is, ami azonban az akkori formában még nem vált be.

A 20. század első évtizedeiben jöttek rá arra, hogy több fontos járványos betegség kórokozója nem a baktérium, hanem az annál jóval kisebb méretű vírus. Megismerték a baktériumok által termelt méreganyagok (toxinok) hatását. Világossá vált, hogyan keletkeznek betegségek a rovarok közvetítésével. Fény derült a szervezet védekezési reakcióira, amivel az a kórokozók támadására válaszol. Mindezek az ismeretek új diagnosztikai és terápiás eljárásokkal is gazdagították a medicinát.

A hagyományos mikroszkóppal nem látható vírusok felfedezésének első lépéseként 1884-ben előállitották a porcelánszűrőt, amely alkalmas minden addig ismert látható élőlény visszatartására. 1892-ben megállapították, hogy a dohánynövény betegségét egy olyan kórokozó idézi elő, amely a porcelánszűrőn átjut. A baktériumnál 50-100-szor kisebb vírusok több gyakori emberi betegséget is okoznak, mint például a kanyarót, a himlőt, a sárgalázat, az influenzát. A századunk első felétől megindult kutatások során egyre többet tudott meg az emberiség a legapróbb élőlényekről, noha csak a 30-as években az elektronmikroszkóp feltalálása után sikerült láthatóvá is tenni őket.