Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)

Feltárjuk a "betegségek székhelyeit és okait"

ból elpusztulni az anyákat. Semmelweis e vitairatok­ban kíméletlen, olykor sértő hangot ütött meg, mint ahogyan ebben a kérdésben önmagát sem kímélte. Nem volt még orvos, aki ennyire felemésztette volna az életét, azon fáradozva, hogy felfedezését, amely emberi életeket menthet meg, elfogadtassa. Ebben rejlik kivételes emberi nagysága. 1865 tavaszán testi és szellemi egészsége rohamo­san hanyatlott. A kora nyári hónapokban fokozódó nyugtalanság és tudati zavarok léptek fel nála. A ma­gyar egyetem vezető orvosai, kollégái úgy döntöttek, hogy a bécsi elmekórházban kell elhelyezni. Kétheti ott-tartózkodás után elhatalmasodó vérmérgezés vég­zett vele. Ennek góca egy, a kezén támadt régebbi operációs sérülés volt. Alig néhány esztendővel a halála után, a bakterio­lógiai felfedezések teljes mértékben alátámasztották a semmelweisi védekezési elvek helyességét. A múlt század utolsó évtizedében már az egész világon az anyák megmentőjeként ünnepelték, szobrát számos helyen felállították. Semmelweist a felfedezéséhez a kórbonctani kuta­tások vezették el. E kutatások minőségileg új szaka­szát jelenti az a Rudolf Virchow által kidolgozott irányzat, amely a betegségeket a sejtek kóros elválto-Budai gyógyszertár a 18. sz. végén. A patikák pompás fafaragásos bútorzata, a művészien díszített üveg- és kerámiaedények nagyban emelték a gyógyszerészet tekintélyét 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom