Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
VII. Rész. Társadalmi politika (szociálpolitika) - III. Fejezet. Jövedelemeloszlási politika
282 Munkaalkalmak közvetlen teremtésén kívül a munkanélküliség' elleni küzdelemben azonban a meglevő munkaalkalmak védelme és ct belföldiek részére biztosítása is számbajönnek. Ennek szolgál közvetve a vámpolitika, midőn a baizai termelést védi a behozatallal szemben, hasonlóképen egyes különleges intézkedések, amilyeneket p. o. Anglia és Svájc egyes kiviteli iparok erősítésére tettek. Ide tartozik közszállításoknál az a kikötés is, hogy belföldi munkásokat kell alkalmazni. Súlyosabb időkben nem ritkán alkalmazott eszköz a bevándorlás korlátozása is. A megélhetés biztosítása mint népesedési probléma bontakozik ki e rendszabályokban, mint a létért való küzdelem alapvető jelensége. A bevándorlás korlátozása annál erélyesebb eszközhöz folyamodik, minél kevésbbé kívánatos és a belföldi életszínvonalat veszélyeztető elemnek tartják különösen egyes országok bevándorlóit. Az utóbbinak indító oka részben, mint p. o. Amerikában, a hazai munkásságnak a kisebb igényű és alacsonyabb életszínvonalhoz szokott munkások, p. o. a. kínaiak és japánok, versenyétől való félelme, részben pedig néha a politikai ellentét is. Általában véve a kivándorlás kérdésének szabályozása jelentőségben növekszik, mert azokon a területeken, amelyek, élükön az Egyesült Államokkal, a XIX. században az Európából való bevándorlásnak legfőbb színhelyei voltak, a lakosság már annyira gyarapodott, hogy az ottani erőforrások kiaknázására bevándorlókra már alig van szükség. A jó földek már be vannak telepítve és a munkások bevándorlása már növeli a munkaalkalmakért való küzdelmet. A bevándorlás megnehezítése már valóban a munkapiaci politika jellegét nyeri és a munkapiac védelmévé lesz. Ezzel magyarázható meg elsősorba az Egyesült Államok bevándorlási politikájának változása. Amíg a XIX. század végéig szívesen látták, sőt eleinte egyenesen édesgették a bevándorlókat, a XX. században ez megváltozott. 1921-ben a Johnson Bili bevándorlási hányadokat, kvótákat állapított meg az egyes országok számára, 1924-ben pedig, részben politikai ellentétből kifolyólag, erősen szigorították a japánok bevándorlására vonatkozó rendelkezéseket. Ausztráliában különösen a kínai bevándorlók ellen igyekszenek védekezni. De európai országok is hoztak hasonló rendelkezéseket. A világválság okozta munkanélküliség serkentőleg hatott ebben az irányban. Anglia sem riadt vissza a bevándorlás szabályozásától; Svájc és más országok is megszűrik azokat, akik állandóan kívánnak területükön letelepedni. Néha a bevándorlási tilalom csak egyes foglalkozásokra vonatkozik; így volt ez p. о. a romániai 1924. évi törvényben. A Nemzetközi Munkaügyi Konferencia ismételten foglalkozott a nemzetközi vándorlások szabályozásának kérdésével. Anderson, N.: The Right to Work. New York, 1938. — Singer—Sieghart: Das Recht auf Arbeit in geschichtlicher Darstellung. Jena, 1895, — Keynes—Pribram—Phelan: Unemplbyment as a World Problem. Chicago, 1031. — Pigou, A. C.: The Theory of Unemployment. London, .11931. — Douglas, P. H. and Aaron: The Problem of Unemployment. New York, 1931. — Angell Sir Norman and Harold Wright: Can Governments cure Unemployment? London, 11931. — Walker, E. R.: Unemployment Policy with Special Reference to Australia. Sidney, 1936. — Gayer, A. C.: Public Works is Prosperity and Depression. New York, 1935. — Davison, R. C.: British Unemployment Policy. New York, 1938. — International Unemployment, a Study of Fluctuations in Employment in several Countries 1910—1930. ed. by M. L. Fledderns. New York, 1932. — Berger: Arbeitsmarktpolitik. Berlin-Leipzig, 1926. — Bernhard: Vergebung der öffentlichen Arbeiten in Deutschland im Kampfe gegen dir Arbeitslosigkeit. Berlin, 1913. — Meyer, P.: Die Not- Standsarbeiten und ihre Probleme. Jena, 1914. — Bramstedt: Das Problem der Beschaffung von Arbeit durch Staat und Gemeinde. Kiel, 1919. — Lampe: Notstandsarbeiten oder Lohnabbau. Jena, 1927. — Mahr, A.: Hauptprobleme der Arbeitslosigkeit. Leipzig und Wien, 1931. — International Migrations. Vol. I. New York, 1929. — Jenks, W. and Lanck, J.: The Immigration Problem. New York, 1926. — Ferenczi, /.: Die internationale Regelung der kontinentalen Arbeiterwanderungen in Europa. 1924. — Magyar irodalom: Gaál J.: A társadalom feladatai a kivándorlás ügyével szemben. Budapest., 1926. — Hegedűs L.: A magyarok kivándorlása Amerikába. Budapest, 1899. — Thirring G-: A magyarországi kivándorlás és a külföldi magyarság. Budapest, 1904. 11 11. A munkanélküliek segélyezése. Már a munkanélküliség enyhítését célzó közmunkáknál, kivált a szükségmunkáknál nyilvánvaló, hogy a köz bevételeinek egy részét a munkanélküliek támogatására fordítja. Hiszen e
