Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
VII. Rész. Társadalmi politika (szociálpolitika) - III. Fejezet. Jövedelemeloszlási politika
274 (Stadtschaften) létesítését. Ugyanebben az évben hatósági becslőhivatalokat állított fel azért, hogy a jelzálogul lekötendő ingatlanok becslése megbízható módon történjék. A lakáspiac -megszervezése érdekében hatósági lakásközvetítő hivatalok is létesültek Németországban. A lakásépítést hátráltató harmadik körülmény az építési szabályzatokban rejlik, ha azok túlságos követeléseket támasztanak. Régebben ez gyakori volt és újabban a törekvés éppen az, hogy a szabályzatokon olyan könnyítések eszközöltessenek, amelyek az olcsóbb építkezést lehetővé teszik. Minthogy az építkezés drága volta egyik főakadálya a nagyabb méretű építési tevékenységnek, a követelményeknek, különösen a kislakásokra való leszorításával hathatósan lehet keletkezésüket előmozdítani. Míg kivált Angliában és Belgiumban az alább ismertetendő erélyes intézkedésekkel nyúltak bele a lakáskérdésbe, Németországban heves viták folvtak az elvi kérdésekről. Eberstadt a telekspekulációra és a hibás építési szabályzaté kra hárított e tekintetben minden felelősséget. A telekforgalom szolgálatában Németországban számos telekforgalmi társaság (Terraingesellschaft) állt és természetesen egyesek üzérkedése sem maradt el. A városi telekérték emelkedésére valóban szembeszökő példák hozhatók fel. Mégis a spekuláció szerepét e téren túlozták is. Ez lassankint kitűnt, midőn a városi telekértékemelkedés kérdését elméletileg mélyebben kezdték vizsgálni. A földreformerek vagy lakásreformerek (Eberstadt, Fuchs, Damaschke), akik nemes lelkesedéssel küzdöttek jobb lakásviszonyokért, azokat a körülményeket nem veszik eléggé figyelembe, amelyek a telekár emelkedését a gazdasági élet törvényeiből kifolyólag felidézik. Mindenben csak az üzérkedés drágító hatását látják, holott az emelkedés nagyrészben- arra vezethető vissza, hogy a város belsejében levő telkek iránt nagyobb a kereslet és bennük igen korlátolt a kínálat. Azt is figyelmen kívül hagyják, hogy miként Wieser kimutatta, az értékemelkedésnek megvan a határa abban is, hogy a lakások bérének bizonyos magassága mellett a perifériákra költözés törekvése növekszik. Feltétele ennek persze a jó közlekedés. Hogy azért az üzérkedés egészségtelenül is növelheti a telekárakat, az: mindezzel persze nincsen megcáfolva, csak az, hogy egyedül erre lehetne minden baj forrását hárítanf.1 A telekértékemelkedési adó ma már erősen elterjedt. Anglia 1910-ben, Németország és Ausztria 1911-ben honosították meg. Mint községi adót Németországban 1004-ben már bevezette Frankfurt a. M és azután a többi városokban is gyor;an téri foglalt Az építési szabályok reformja is eTŐsen előrehalad és kivált Poroszország az építkezéshez szükséges tőke előteremtése érdekében is átfogó intézkedéseket tett 1018-ban, külön törvénnyel teremtve arra alapot, hogy az állam szavatosságot vállaljon építési kölcsönökért, ha építési szövetkezetek, alapítványok vagy egyéb közhasznú alakulatok veszik fel a kölcsönt és a kölcsön 10 évre felmondhatlan. Említésreméltó áz 1921. évi csehszlovákiai törvény, amely módot keres arra is, hogy az építkezéshez szükséges anyagok árának túlcsigázását megakadályozza és az építőiparban a munkaviszonyokat döntőbíróság felállításával is igyekezett megszilárdítani. Pikier J. Gyula: A városi telekértékadó és szabályrendelet. Városi Szemle, 1917. — Keller: Die Besteuerung der Gebäude und Baustellen. Berlin, 1907. — Bredt: Der Wertzuwachs an Grundstücken und seine Besteuerung. Berlin, 1907. — Kumpmann: Die Wertzuwachssteuer. Tübingen, 1907. — Eychmüller: Grundstücksmarkt und städtische Bodenpolitik in Ulm von 1870—1910. Stuttgart, 1915. — Curthaus: Zur Geschichte und Theorie der Grundstückskrisen in deutschen Grosstädten. Jena, 1917. — Wagner: Bauwirtschaft, Realkredit und Mieten in und nach dem Kriege. Stuttgart, 1927. — Ermamr Erbbaurecht und Kleinwohnungsbau. Münster, 1907. — Pesl: Das Erbbaurecht. Leipzig, 1910. — Berlepsch—Valendas: Die Gartenstadtbewegung in England. München, 1911. 7. A lakásépítés előmozdítása. A lakásépítés akadályainak elhárításán kívül ai kedvezőtlen lakásviszonyok megjavítására közvetlen intézkedések is. tehetők. Régebben ezeket általában az új házaknak biztosított adómentességben keresték. Az adómentesség mindenesetre előmozdítja a lakásépítést, de szélesebbkörű lakáspolitikai számára ez az eszköz nem elegendő. Ezért ma már kívüle közvetlenebb támogatásra is törekszenek. 1 A telekár-kérdésre nézve 1. különösen Wieser értekezését a városi telekjáradékról: Gesammelte Abhandlungen. Herausg. v. Hayek. Tübingen, 1929. Továbbá Adolf Weber: Bodenrente und Bodenspekulation. 1904. Die Wohnungsproduktion (a Grundriss für Sozialökonomie, VI. kötetében). Tübingen, 2. kiad. 1923.
