Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
VII. Rész. Társadalmi politika (szociálpolitika) - II. Fejezet. Törvényes munkásvédelem
248 ban való foglalkoztatását. A többi nyugati államokban ez csak a hetvenes és nyolcvanas években történt meg. A nőimunka szabályozása egyébként érthetően hasonló úton halad, mint a gyermekmunkáé. Az éjjeli munka eltiltása és a munkaidő szabályozása állanak előtérben. Az első Angliában már a XIX. század közepén megtörtént és később annyira elterjedt a kultúrállamokban, hogy 1906-ban az iparban foglalkoztatott nők éjjeli munkájának tilalmazása tárgyában nemzetközi egyezmény jött létre, amelyhez Magyarország is csatlakozott. A nők munkaidejét a háború előtt számos országban 10—11 órában állapították meg és így a helyzet annyira megérett e kérdésnek is nemzetközi alapon való szabályozására, hogy 1913-ban nemzetközi egyezménytervezet készült a nők 10 órás munkanapjának szabályozásáról. A háború ezt az egyezménytervezetet már nem engedte ugyan tető alá jutni, de az 1919. évi washingtoni konferencia érvényt szerzett neki. A gyermekekhez és fiatalkorúakhoz hasonlóan a vasárnapi munkaszünet szigorú szabályozása és a nők veszélyes iparágakban való foglalkoztatásának rendezése, illetve az azoktól való eltiltásuk szintén részét képezik a nőimunkia szabályozásának. Különleges része a szabályozásnak az anyasági védelem. Célja a nőknek szülés előtt és után a munkától való visszatartása és ez idő alatt megélhetésükről való gondoskodás. Eleinte kevésbbé előrehaladott országokban 4, később 6 hétre szorítkozott a szülő nőknek a munkától való távoltartása és a haladottabb országok ezután a 8 hétre tértek rá, míg aj washingtoni konferencia 12 hétben állapította meg. E védelem természetesen nem volt hatályos mindaddig, amíg csak azt mondották ki a törvények, hogy nem lehet alapja a munkaszerződés felbontásának, ha ez időben a nők a munkából elmaradnak. Míg ugyanis a szülő nők életfenntartásáról nem történik gondoskodás, nincsen meg a módjuk ariia, hogy a munkától távol maradjanak és így az anyasági védelem nagyjában hatálytalan. Éppen ezért a washingtoni egyezmény kimondja azt is, hogy a törvényhozások gondoskodjanak munkásbiztosítás útján, vagy másképen arról, hogy a nők életfenntartása erre az időszakra biztosíttassák. Ennek legjobb megoldási módja az anyasági biztosítás, amely haladottabb országokban a munkásbiztosítás keretébe illeszkedik be. így van ez nálunk is. A munkásbiztosítá$ köre azonban több országban még szűk, távolról sem tartozik bele az egész lakosság, amelynek anyasági védelemre szüksége van. Ezért anyasági biztosító pénztárak felállítása ajánlatos a kötelező munkásbiztosítás körén kívül maradó lakosság számára. Nálunk a mezőgazdaságban volna ez kívánatos, ahol a gyermekhalandóság ezzel erősen leszállítható volna. Az anyasági védelemmel szoros összefüggésben állnak oly gyermekvédelmi szempontok, amelyek a munkásnők számára legelemibb anyai kötelességeik teljesítését kívánják lehetővé tenni. Így a magyar törvény is előírja, hogy saját gyermeküket szoptató nőknek erre a munkaidő alatt összesen egyórai időt kell engedni. A nők családi kötelezettségeinek teljesítése a gyári munkánál nehezen biztosítható. Angliából indult ki az a gondolat, hogy legalább szombaton korábban kell végződnie a nők munkaerejének, hogy háztartásuk gondozására is legalább hetenkint egyszer idejük legyen. A munkaidő ilyen szabályozását angol hétnek nevezték el. Ha visszagondolunk arra az időre, midőn a nők minden védelem nélkül voltak tetszésszerinti időtartamon keresztül foglalkoztathatók, a munkásvédelem e terén is igen jelentősnek kell felismernünk a haladást. A női munka egészségügyi hátrányainak jelentékeny csökkentése, az éjjeli munka eltiltása és a munkaidő szabályozása, mindenekelőtt pedig az anyasági védelem jelentékeny kiterjesztése és hatályossá tétele nagy vívmányok. Nagyjelentőségű az is, hogy a munkásnők anyai kötelességeik teljesítésében védelemben részesülnek. A nők foglalkoztatásával fontos az anya munkába járása által gondozás nélkül maradt gyermekek feletti felügyelet kérdése is. Itt a napközi otthonoknak és óvodáknak van nagy kulturális feladatuk, amelyekre nézve fontos, hogy a gyermekek megőrzése szempontjából olykép álljanak rendelkezésre, hogy az anya távollétében a gyermekek ott valóban tartózkodhassanak és felügyelet alatt álljanak. A női munka kivált az iparban, de egyets más foglalkozási ágakban is nagyon elterjedt és így szabályozása igen széles néprétegeket érint. A XX. század küszöbén a kereső
