Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
V. Rész. Közlekedési politika - II. Fejezet. A vasutak
219 A légiközlekedés a vasútnak ma még csak bizonyos vonatkozásokban támaiszt versenyt Áll ez nevezetesen a személyszállításra és a posta szállítására. A személyszállítás terén a légiforgalom gyorsasága az, amely a vasúttal szemben fölényét megalapozza. Ez azonban elsősorban csak a nagy távolságokra 6zól. A tapasztalat szerint oly távolságokra, amelyek egy éjjeli utazással elérhetők, a vasútnak jó hálókocsiforgalma sikeresen fel tudja a versenyt venni a repülőgéppel, amelytől a közönség egy része még idegenkedik. Ennél nagyobb távolságokra azonban a repülőgépnek sebessége a fizetőképesebb utasok számára már számbajövó fölényt jelent. Akadály e tekintetben ma még a légiközlekedésnek aránylag drága volta és a közönség egy részének a repülőgéptől való idegenkedése is. Ha a repülőgép önköltségeit sikerül csökkenteni, akkor a verseny erősebben fog érvényesülni. Gyorsaságánál fogva előnye van a repülőgépnek á postaszállítás terén, míg az áruforgalomban ezidőszerint legfeljebb az értékesebb darabáruk azok, amelyeket a repülőgép a vasúttól részben elvonhat. Az igazi tömegforgalom tekintetében alig lehet komoly versenyre gondolni a vasúttal, vagy éppen a víziúttal szemben. A különböző közlekedési eszközök egymáshoz való viszonyát illetőleg két dolgot nem szabad elfelejtenünk. Egyrészről azt, hogy a közlekedési eszköz természete szerint e téren is bizonyos munkamegosztás fejlődik ki, másrészről pedig azt, hogy a közlekedési szükséglet a mai kulturális és gazdasági élet mellett oly jelentékenyen megnövekszik, hogy ez a verseny hatását jelentékenyen tompítja. Nördling, W.: Die Selbstkosten des Eisenbahntransportwesens und die Waisserstrassenfrage. 1895. — Sympher: Transportkosten auf Eisenbahnen und Kanälen. 2. Aufl. 1885. — Eisenbahnen und Kraftwragen. (Buchreihe des Instituts für Verkehrswissenschaft an der Universität Köln.) Köln, 1931. — Maiéter J.: A vasút küzdelme az autó térhódítása ellen. Budapest, 1930. — Guérin, P.: La concurrence de l’automobile et des chemins de fér. Paris, 1931. — Rentsch, B.: Strassen und Kraftwagen. Halle, 1933, — Merkert, E.: Personenkraftwagen, Kraftomnibus und Lastkraftwagen in den Vereinigten Staaten von Amerika. Feuerbach-Stuttgart, 1930. — Eisenbahn und Automobil. Bericht des Verwaltungsrates und der Generaldirektion der schweizerischen Bundesbahnen. — Eisenbahn und Kraftwagen in vierzig Ländern der Welt. Berlin, 1935. — Altmann, HDie Zusammenarbeit des Luftverkehrs mit anderen Verkehrszweigen Berlin, 1939. 9 9. A hírszolgálat. A közlekedés nagyszabású kibontakozása nemcsak a személyszállítást és az áruszállítást tette gyorsan, biztosan, szabályosan és nagy távolságokra lehetővé, hanem gyökerében átalakította az emberi közlekedésnek egy másik vonatkozását, a hírszolgálatot is. A^zal a hihetetlen nehézkességgel, lassúsággal és bizonytalansággal, arpely még egy évszázad előtt is e téren uralkodott, itt is gyorsaságot, biztonságot és olcsóságot helyezett szembe. Ez részben a közlekedési eszközök fejlődésének közvetlen következménye, amely a levelek szállítását is természetszerűen felvette körébe, részben pedig különleges találmányok eredménye, amelyek, mint a távíró és a távbeszélő, a híreknek még a személy- és áruszállítást is felülmúló gyorsasággal való továbbítását tették lehetővé. A hírszállítás kifejlődésének hatása a közgazdaságra nem kisebb, mint a korszerű közlekedés kifejlődéséé. Hatása ugyanoly irányban halad, mint az utóbbié, mert a helyhezkötöttség és a helyi jelleg gyengítését idézi elő. Különösen a piacra nagy ennek a hatása, amely azelőtt a legtöbb viszonylatban szorosan helyi jellegű volt és csak egyes világpiaci cikkekben tudott e jellegtől szabadulni. A korszerű hírszolgálat szoros összeköttetésbe hozta az értesülések gyors kicserélése folytán a különböző piacokat és ezzel egységesítésük irányában hat. A piacok a hírszolgálat kifejlődésével kiszélesbednek, mert egymással kapcsolatot találnak. Nem kisebb tényezője a hírszolgálat kifejlődése az üzemi koncentrációnak, mert nagy távolságokra is gyors rendelkezést tesz lehetővé. így azután a kereskedelem, az. ipar és a mezőgazdaság, de a fogyasztás is egyaránt megérezték a hírszolgálat kifejlődését, és hatása alatt mélyen átalakultak. J
