Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
IV. Rész. Valutapolitika - II. Fejezet. Külső valutapolitika
159 delkezik az ország. Rövidesen kiderült azonban, hogy olyan országnak, amelynek nincsenek aranybányái, az aranyvalutának külföldi vonatkozásban való fenntartása sokkal nehezebb feladat, mint az aranyforgalomnak belföldön való biztosítása. Külföldi viszonylatban ugyanis az arany azzal teljesíti hivatását, hogy, amennyiben a fizetési mérleg alakulása ezt kívánja, az arany egy része elhagyja az országot. Igaz, hogy idővel az ellenerők is működésbe lépnek, de csak akkor, ha elegendő az aranykészlet arra, hogy a szükségessé váló aranyelvonást elbírja. Ezért a megfelelő aranykészlet biztosítása nagyobb gondot okoz külföldi vonatkozásban, mint a belföldi forgalomban, hiszen a külfölddel szemben aranyveszteségekre is fel kell készülni. Azt, a szinte határtalan bámulatot, amellyel a világ egy évszázadon keresztül az aranyvaluta iránt viseltetett, csak akkor érthetjük meg igazán, ha a külföldi viszonylatban való szerepét is figyelembe vesszük. A merkantilizmusnak a váltóárfolyam állandósítására irányuló sikertelen mesterkedései után ugyanis az aranyvaluta meghozta azt a megoldást, amely mellett e cél önműködőleg megvalósul. Az aranyvaluta egy automatizmus, az aranyautomatizmus működését állította a hasztalan fáradozások helyébe. Hívei csak az automatizmust látták és ez elhalványította tekintetükben azt a tényt, hogy az aranyvalutát is csak tervszerű, intézkedésekkel lehet fenntartani.1 Működése kétségtelenül automatikus, de feltételeiről megfelelő intézkedésekkel kell gondoskodni, mert kellő aranykészlet nélkül az automatizmus nem működik. Hogy még egvéb feltételei is vannak az aranymechanizmusnak, azt csak a világháború utáni idők mutatták meg. Mlynarski, F.: The Functioning of the Gold Standard. Geneva, Г931. — Greyory, T. E.: The Gold Standard and its Future. London, 1931. — Hawtrey, R. G.: The Gold Standard in Theory and Practice. 2. kiad. New York, 1931. — Puxley, H. L: A Critique of the Gold Standard. London, 1933. — Halasi, A.: Die Goldwährung. Berlin. 1933. 2. Az aranytartalék biztosítása. Az aranyvaluta fenntartásának első feltétele természetesen az, hogy az országnak kellő aranymennyiség álljon rendelkezésére. Ez viszonylag egyszerű feltétel volna, ha csak arról volna szó, hogy ezt a mennyiséget egyszer kell csak megszerezni és akkor egyszersmindenkorra biztosítva van az aranyvaluta. Külforgalmi viszonylatban azonban az aranyvaluta szerepét csak úgy tölti be, ha az arany szabad áramlását biztosítjuk. Hiszen éppen az aranykivitel szabad volta az, ami a váltóárfolyamokat szabályozza és ingadozásaikat szűk keretek között tartjav Ezért az arany valuta főgondja az aranytartalék védelmezése lett Az aranytartalék védelmezésére eszközként mindenekelőtt a diszkontpolitika kínálkozott. A jegybank felemelte leszámítolási kamatlábát ha aranytartaléka csökkent. Ezzel nehezítette a külforgalom céljaira hitei igénybevételét és ezzel egyúttal elérte azt a célt is. hogy a külföldről való aranybeáramlást előmozdítsa, mert jó elhelyezési alkalmat nyújtott a külföld tőkefeleslegei számára. Különösen Angliában ez az eszköz jól bevált, mert a külföldi tőkések szívesen keresték fel a londoni piacot.1 2 A nemzetközi forgalom számára kevésbbé jelentős országokban erre természetesen kevésbbé lehetett számítanL Bimetallista országoknak erősebb eszköz is állott az aranytartalék védelmezése céljából rendelkezésre. Ez a praemium-politika. Minthogy itt ugyanis a jegybanknak jogában állt jegyeit ezüstben is beváltani, ahhoz az eszközhöz folyamodhatott, hogy aranyat csak bizonyos ráfizetés ellenében adott a feleknek. Ez a praemium Franciaországban, amely szívesen alkalis mazta ezt az eszközt, rendes körülmények között alacsony szokott ugyan lenni, de, ha az aranynak nagyobb méretű kiáramlása fenyegette a jegy-1 Joggal hívta fel erre a figyelmet G. Ft. Knapp. (V. ö. Staatliche Theorie des Geldes. Leipzig, 1905, a 14 §-t.) 2 Az első világháború utáni időkben kitűnt, hogy bizonyos körülmények között ebből éppen az aranytartalék szempontjából hátrányok is származhatnak, mert a rövidlejáratú hitelek hirtelen visszavonhatok és ebből egyszerre nagy aranyveszteségek származhatnak.
