Heller Farkas: Közgazdaságtan 1. Elméleti közgazdaságtan (Budapest, 1945)
II. Rész. A forgalmi gazdaság - I. Fejezet. Az ár
40 hányadosa az egységnél nagyobb, a kereset rugalmas, ha kisebb, rugalmatlan, vagyis merev. :'faga« árak mellett minden áru kereslete merev, vagyis az árváltozásnak csak kevés hatása van a keresletibe, de az ár bizonyos változásai mellett a kereslet erősebb változást mutat, mert újabb rétegek számára lesz lehetővé az áru vásárlása. Abban azonban igen nagy eltérés van az egyes áruk keresleti görbéi között,1 hogy mely ponttól, azaz milyen ártól kezdve van az ár süllyesztésének jelentékeny hatása a keresletre, vagyis, hogy mily ártól kezdve lehet az ár süllyesztésével a keresletet számbavehetően növelni. Magától értetődik, hogy különböző áruknál az ár süllyesztésének hatása a keresleti görbének abban a szakaszában is különbözők, melyben az ársüllyesztés hatása számbavehetően jelentkezik. A merev keresleti cikkeknél e szakaszon is csekély az ársüllyedés hatása, míg rugalmas cikkeknél e hatás a keresleti görbe egy hosszabb szakaszán keresztül jelentékeny. A keresletre azonban nemcsak az ár változása hat, hanem a jövedelem változása is. Ezért a keresletnek ebben az irányban is van rugalmassága, melyet jövedelmi elaszticitásnak nevezünk. Ez abból származik, hogy a jövedelem lényegesebb változásával az egyének által fogyasztott cikkekben eltolódás áll be. Az áruk érzékenysége árváltozásra vagy jövedelmi változásra különböző. Egyes cikkek keresletére az ár változásának van nagyobb hatása, másokéra a jövedelmi eltolódások hatnak erősebben. A Theiss Ede részéről végzett számítás szerint p. o. nálunk a tejár 10%-os süllyedése a keresletet 23 7%-kal növeli, míg a jövedelem 10%-os emelkedése csak 16'2%-kal emeli a tej keresletét. Viszont a cukornál az árnak 10%-os süllyedése a keresletet 21%-kal, a jövedelem 10%-os emelkedése pedig 107%-kal növeli.2 A keresleti elaszticitás reciprokját, vagyis a kereslet változásának az árra való hatását az ár érzékeny séfének (flexibilitás) nevezzük.3 Ha már csekély keresleti változás is jelentős változást okoz, akkor érzékeny árról beszélhetünk. A gazdasági élet változásai megfigyelésénél az érzékeny árak nagy szerepet játszanak, mert gyorsan tükrözik vissza a keresletnek a helyzetváltozás alapján való mozgását. 4. A kínálat Valamely árunak a kínálata az a mennyiség, mely belőle piacra kerül. Hogy ez megtörténhessék, az árut előbb termelni kell. A piacra való termelésnek megvannak a feltételei; ha ezek kedvezők, több, ha kedvezőtlenek, kevesebb áru kerül piacra. Eladásra termelni csak addig érdemes, amíg az áru eladási ára nagyobb a termelés költségeinél. A piacra kerülő mennyiség tehát nemcsak az áru árától, hanem annak termelési költségeitől is függ. Annak tehát, aki a piac számára termel, két tényezővel kell számolnia, t. i. a termelési költségekkel és a termék árával. Szabad verseny mellett számára mindkettő adottság. A termelés költségei ugyanis a termelési technikától és a felhasználandó termelő tényezők árától függnek, melyet a piac — t. i. a terme’ési javak piaca — alakít ki. Amennyiben nem új telep létesítéséről van szó, adottság a vállalkozó számára a gyári vagy műhelyi felszerelés is. Ezen adottságok .figyelembevételével az áru piacán uralkodó árhoz kell alkalmazkodnia, melynek ismerete nélkül a vállalkozó nem döntheti el, hogy termeli-e az árut, vagy nem, sem pedig azt, hogy milyen- mennyiséget érdemes számára 1 Alapvető munka e téren Henri/ Schultz: The Theory and Measurement of Demand. Chicago (1938). L. ezenkívül A. Marshall: The Princ iples of Economics. 8. kiad. London. 1920. — J. Marschak: Elasticität der Nachfrage. Tübingen, 1931. — H. Schultz: Der Sinn der statistischen Nachfragekurven. 1930. 2 V. ö. Theiss Ede: Statisztikai korreláció és keresleti függvény. (Közgazd. Szemle LXI. évf. 80. köt., a 45—16. old.) 3 Minthogy a flexibilitás reciprokja az elaszticitásnák, képlete: ф, vagvis 1 lexibi,itás=^/^ p ! j->
