Heller Farkas: Közgazdaságtan 1. Elméleti közgazdaságtan (Budapest, 1945)
Bevezetés. Közgazdaság és közgazdaságtan
10 tásban és a közügyek terén nyert hivatást. Gazdasági szempontból fogyasztó volt, ki birtokainak hozamából, azaz annak ama részéből élt, melyet jobbágyai kötelesek voltak beszolgáltatni. A nagyobb birtokokon azonban nemcsak földmivesek éltek, hanem iparosok is. akik az uradalom szükségletét látták el. A munkamegosztásnak a foglalkozások szétválásához vezető folyamata az ipar önállósulásával indult meg. A különböző vidékeken rendelkezésre álló különböző nyersanyagok feldolgozásra ösztönöztek ts így fejlődött ki az ipar ősi formája, a népipar, mely még a mezőgazdasággal volt kapcsolatos. Idővel azonban egyesek a földesúri kötelékből szabadulni igyekezvén, mint iparosok kerestek megélhetést és faluról falura- vándorolva,. kínálták szolgálataikat. Ezzel megszületett a vándoripar, mint a béripar- első alakja. Ennek egyik késői maradványa volt nálunk p. о. a vándorköszörűs, ki utcáról utcára járva ajánlotta fel szolgálatait. A vándoripar már béripar volt, mert a vándoriparos bérért dolgozott. A béripar másik alakja a megrendelési ipar volt, melynek kifejlődéséhez az vezetett, hogy 'az iparosnak bizonyos munka végzésére berendezésre van szüksége. Ilyen legősibb iparosok a kovács és a molnár. Később más iparágak is állandó telephellyel rendelkeznek be. Ez lesz a kiindulási pontja a középkor jellegzetes ipari üzemformájának, a kézműnek, mely a városokban fejlődik ki, hol a lakosok nagyobb száma biztosítja a megélhetését. A bérmunka, vagyis a kikötött bérért való dolgozás eleinte alárendelt szerepet játszik; jelentősége azonban a fejlődés folyamán egyre jobban növekszik. A városi kézműves .segédei már bérért dolgoznak, természetbeni ellátásuk mellett pénzben fizetett bért is kapnak. Sőt a városi vásárok kifejlődésével a bérmunka a mezőgazdaságban is terjed, mert a földesurak egy része lassanként szintén terményeinek a városban való értékesítésére rendezkedik be és uradalmi földjeit zseUérekkel bérért kezdi míveltetni. A bérmunka általánosulása azonban a XIX. században a nagyipar kifejlődésével és a jobbágyfelszabadítással kezdődik. Általánosulásának feltételei, az egyéni szabadság és az ipari áruk iránti kereslet megnövekedése, előmozdítója pedig a tőkének térfoglalása az iparban. A töke sajátlagos termelési tényező; nem a természet alkotása, mint a termőföld és nem is az ember erőkifejtése, mint a munka. Alapja a magántulajdoni rend, mert a tőke a tulajdonban rejlő hatalomra támaszkodva nyúl bele a termelésbe. A közönséges nyelvhasználat a termelésre vagy kereseti forrásként használt vagyont nevezi tőkének. A tőke azonban, kihatását tekintve, nem anyagi javak halmaza, miként a vagyon, hanem oly gazdasági erő, melyet a vagyon azáltal képvisel, hogy mások szolgálatainak megfizetésére képesíti tulajdonosát. Ezzel a tőke megnyitja a lehetőséget arra, hogy mások szolgálatait a termelésben igénybevegyük és nagyobbszabású terveket valósítsunk meg a termelés terén, vagy az üzleti élet egyéb vonatkozásaiban. Miként látjuk, a tőke a vagyonra támaszkodó piaci hatalom, melynek birtoka emberek önkéntes közreműködését biztosítja számunkra, kik felett egyébként nincs hatalmunk. Biztosítja pedig ezt egyszerű szerződés, vagyis kölcsönös megállapodás útján. Ezzel a tőke megnyitja az útját annak, hogy a különrendű munkamegosztás közvetlen hatalmi belenyúlás nélkül is széles körben megvalósuljon. Ennek feltétele, hogy az emberek szolgálataikat kölcsönösen felkínálják. Ez alapon a tőke szervező erővé lesz, mely nagyszabású teljesítményekre képesíti a közgazdaságot, minthogy a tőkeerő növekedésével a termelési tényezők nagyobbarányú csoportosítása is lehetővé válik. A tőke keletkezése a pénzforgalom kifejlődésevei kapcsolatos. Nem mintha pénz és tőke azonosak volnának, hanem azért, mert a vagyon mindaddig merev és a termelés szervezésének alapjául alig szolgálhat, amíg mozgékonyságot nem nyer. Ezt biztosítja a vagyon számára a pénz és ezzel megindul a töke szervezőmunkája, mihelyt kifejlődik az üzleti szellem, azaz a piaccal kapcsolatos vállalkozás szelleme. A pénz ezt is erősen táplálja és a
