Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

Óriástávcső és gőzkalapács

A természettudományok műked­velői között minden bizonnyal az amatőr csillagászok vannak a leg­többen. Néhány száz amatőr csilla­gász mellett többezres létszámú a csillagászat barátainak száma. Már több neves amatőrrel találkoztunk és még többel meg fogunk a továbbiak­ban ismerkedni; neves műszerkészí­tők, távcsőkonstruktőrök, felfedezők vannak, voltak közöttük. Ilyén műkedvelő volt az angol gép­ipar egyik nagy alakja, James Nas­myth (1808-1890), a XIX. század jellegzetes alakja. Manchester köze­lében levő gépgyárában dolgozott, vasútfelszereléseket, gőzmozdonyo­kat, hajógépeket gyártott, meglehe­tősen gazdagnak számított Angliá­ban, Művésziélek volt, észrevette a bányászat, ipar környezetromboló hatását és több mint száz évvel ez­előtt sopánkodott és tiltakozott a kör­nyezetszennyezés, természetrombo­lás ellen. „Megtömhetjük zsebeinket — írta —, de óriási kamatot kell fizet­nünk, amiért a természet szépségét leromboljuk.” Az üzletnél is jobban szerette kertjét, barkácsműhelyét, méhesét, házi obszervatóriumát. Fontos munkavédelmi találmánya volt az öntővödör kiürítésére szolgáló fogasív, amellyel sok öntőmunkás testi épségét óvta meg, gőzkalapácsa korszakalkotó találmány volt a ková­csolótechnikában. Sokat utazott, nemcsak azért, hogy gyártmányait eladja, rendeléseket ve­gyen fel, hanem azért is, mert érde-Kelték a képtárak, múzeumok, kertek, barátokat szerzett a művészvilágban, pompásan rajzolt, mesekönyveit is­mételten kiadták, csodálatosan fi­nom, aprólékos holdrajzai kora min­den csillagászati témájú könyvébe bekerültek. Sajátságos távcsövet szerkesztett. Próbaképpen egy 20 cm tükörátmé­rőjű távcsövet állított össze, de mint oly sok más távcsökészítőnél megtör­tént, a tükör kihűléskor összerepede­zett. Többször megismételte az ön­tést, először egy Newton-rendszerű távcsövet készített, azután világhírű­vé vált 60 cm-es tükörrel felszerelt saját rendszerű készülékét készítette el. A távcső tubusának alján helyez­kedett el a paraboloid alakúra csiszolt tükör, amely a fényt egy enyhén domború, kis átmérőjű segédtükörre verte vissza, amelyről a fény a nagy­tükör előtt felszerelt ferde síktükörre esett, ahonnét oldalt, a tubus falában levő nyíláson át jutott az okulárba. A Newton- és a Cassegrain-rendszer előnyeit akarta ily módon egyesíteni, amely sikerült is. Előnye volt, hogy a főtükröt nem kellett átfúrni. Gyárában a fújtatok élesztették a kovácstüzet, surrogtak az esztergák, dörögtek a gépkalapácsok, készültek a távcső alkatrészei. Az összeszerelt távcső egy második világháborús ne­héz légvédelmi ágyúra emlékeztetett, a megfigyelő a cső hátsó végénél ült, kézikerékkel állította célra a műszert. A tekintélyes nagyságú eszközt a Bridgewater canal, belvízi hajózócsa-82 ÓRIÁSTÁVCSŐ ÉS GŐZKALAPÁCS

Next

/
Oldalképek
Tartalom