Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
Prológus gyanánt
J PROLÓGUS GYANÁNT f A„messzelátók” közel négy évszázados kultúrhistóriája a tudomány- és technikatörténet legmozgalmasabb, leglátványosabb fejezete. Az ember az őt körülvevő makrokoz - moszt a távcső segítségével ismerte meg. Történetében — amely a szemüvegkészítőkkel kezdődött — megszállott tudósok, előkelő műkedvelők, gazdag mecénások alakjai tűnnek elénk. A távcső történetével foglalkozó könyvünkben elsősorban azokkal a tudósokkal vagy éppen műkedvelőkkel találkozunk, akik eszközeiket a világegyetem mélységeinek feltárására használták. Természetesen megbeszéljük a földi messzelátók történetét is, hiszen tengerészek, katonák, természetjárók, színházlátogatók és mérnökök kedvelt vagy éppen nélkülözhetetlen eszköze. Az előzményekről szólva, néhány személyes vonatkozásról. Győri gimnazista koromban, egy hideg téli estén, fizikatanárunk a szertár ablakába régimódi lencsés távcsövet helyezett, és azon át megnézhettük a holdhegyeket, a Vénusz sarlóját, a Jupiter holdjait és az Orion ködét. E feledhetetlen estét követően fokozódó érdeklődéssel olvastam csillagászati könyveket, és megnéztem — itthon és külföldön — minden távcsövet, amelynek csak közelébe juthattam. A húszas évek második felében, a Tudományegyetemen KÖVESLIGETHY Radó, világhírű csillagász remekbe szabott égi mechanikai és geofizikai előadásain sokat beszélt a távcsövekről, alkotóikról, Konkolyról, Gothárdról, magyar és külföldi tudósokról, műszereikről. Kövesligethy jó érzékkel tudta az érdeklődést felkelteni, fokozni. Több évtizedes tanulmányaimról 1959-ben a Fizikai Szemle I. évfolyamának 7. számában terjedelmes tanulmányom jelent meg Háromszázötven éves a távcső címen, majd a Csillagnézők (A csillagászat regénye, Táncsics, 1961) c. munkám következett, ami után a Gondolat Könyvkiadó 1963-ban kiadta a Végtelen világegyetem c. népszerű csillagászati könyvemet. A távcső regényének megírása tehát már régóta foglalkoztatott. Természetesen számos, igen jól megírt magyar csillagászati könyv foglalkozik távcsövekkel, így dr. Kulin György A távcső világa c. kétkötetes kézikönyve, amelyben az amatőrtávcsövek készítéséről is bőven esik szó. A messzelátók részletes műszertechnika-történetét több külföldi szerző megírta, geometriai-optikai fejtegetéseiket elolvastam, de nem követtem. A távcső regénye az első, magyar szerzőtől való könyv, amely kizárólag a messzelátók történetével foglalkozik. 7
