Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
Tükrös távcsövek
J л TÜKRÖS TÁVCSÖVEK A szicíliai Siracusa városában, az ókor nagy fizikusának és matematikusának, Arkhimédésznek szobrot emeltek. A szoboralak tükröt tart a kezében, a nézőt arra az eseményre emlékeztetve, amikor a várost támadó római hajókat a nagy tudós tükörrel felgyújtotta. „Deheroizálás” szándékával többen leírták e jelenet képtelenségét, így pl. Gál István: Amit rosszul tudunk c. könyvében kifejtette, hogy olyan hosszú gyújtótávolságú homorútükör nem készíthető, amivel messziről hajót fel lehetne gyújtani. Erre rácáfol egy nemrégiben lezajlott kísérlet. Egy, a tudománytörténetet kedvelő francia tengerésztiszt felsorakoztatott egy szakasz tengerészgyalogost úgy, hogy mindegyik katonának a kezébe kis zsebtükröt adott. Vezényszóra a tükrökkel a napfényt rávetítették egy kb. 100 mre elhelyezett gyaluforgácshalomra. A száraz fa pillanat alatt lángra lobbant. Miért ne tehette volna meg ugyanezt Arkhimédész is, tükröt már akkor is tudtak csiszolni. A lencséket tanulmányozva láttuk, hogy a domború (síkdomború, kétszerdomború) lencsét gyújtólencsének is mondják. A homorútükröt, amely ugyancsak gyűjti a fényt, gyújtótükörnek is nevezhetjük. Ha a homorútükör gömbsüveg alakú lenne, a görbületi középpont és a fókusz nem esne egybe, bár az ókor nagy matematikusa, Euklidész ezt még így hitte. Roger Bacon (1214-1294) angol természetkutató már ismerte a gömbtükrök ezen tulajdonságát. A tükörrel kapcsolatos néhány fogalom a következő (44. ábra): F fókusz, gyújtópont; C görbületi középpont; N—F gyújtótávolság; <p nyílásszög; C-N optikai tengely; N a tükör nyílása. Ha a C pontba apró izzólámpát helyezünk, a lámpa fénye a tükörről a C pontban verődik vissza. A végtelenből a tükör optikai tengelyével párhuzamosan érkező sugarak a tükörfelületről visszaverődve az F fókuszban (gyújtópontban) egyesülnek. A sugármenet jelzi a kép keletkezését homorú- és domborútükörben. A gömbtükrök e néhány adatának ismerete könnyen érthetővé teszi a tükrös távcsövek szerkesztési alapelveit is. Nagyon korán, a XVII. században, a lencsés távcsövek feltűnése idején, a tükrös távcső (45. ábra) is megjelent, bár sokáig alulmaradt ebben a versenyben. Nicolaus Zecchius (1586— 1670) jezsuita tudós homorú fémtükröt készített, amelyhez okulárként kétszerhomorú lencsét használt, tehát távcsövének szerkezete a Galilei-félének felelt meg. (Ott gyűjtőlencse és szórólencse, itt gyűjtőmkor és szórólencse.) Hogy a szemlélő a távcsőnyílás fölé hajolva a tükröt el ne takarja, Zecchius a kétszerhomorú lencsét kissé megdöntve helyezte el. Nevezetes még Mersenne átfúrt 58
