Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

Tükrös távcsövek

J л TÜKRÖS TÁVCSÖVEK A szicíliai Siracusa városában, az ókor nagy fizikusának és mate­matikusának, Arkhimédésznek szob­rot emeltek. A szoboralak tükröt tart a kezében, a nézőt arra az eseményre emlékeztetve, amikor a várost táma­dó római hajókat a nagy tudós tükör­rel felgyújtotta. „Deheroizálás” szándékával töb­ben leírták e jelenet képtelenségét, így pl. Gál István: Amit rosszul tu­dunk c. könyvében kifejtette, hogy olyan hosszú gyújtótávolságú homo­rútükör nem készíthető, amivel messziről hajót fel lehetne gyújtani. Erre rácáfol egy nemrégiben lezaj­lott kísérlet. Egy, a tudománytörté­netet kedvelő francia tengerésztiszt felsorakoztatott egy szakasz tenge­részgyalogost úgy, hogy mindegyik katonának a kezébe kis zsebtükröt adott. Vezényszóra a tükrökkel a napfényt rávetítették egy kb. 100 m­­re elhelyezett gyaluforgácshalomra. A száraz fa pillanat alatt lángra lob­bant. Miért ne tehette volna meg ugyanezt Arkhimédész is, tükröt már akkor is tudtak csiszolni. A lencséket tanulmányozva láttuk, hogy a domború (síkdomború, két­­szerdomború) lencsét gyújtólencsé­nek is mondják. A homorútükröt, amely ugyancsak gyűjti a fényt, gyúj­tótükörnek is nevezhetjük. Ha a homorútükör gömbsüveg alakú lenne, a görbületi középpont és a fókusz nem esne egybe, bár az ókor nagy matematikusa, Euklidész ezt még így hitte. Roger Bacon (1214-1294) angol természetkutató már ismerte a gömbtükrök ezen tu­lajdonságát. A tükörrel kapcsolatos néhány fo­galom a következő (44. ábra): F fókusz, gyújtópont; C görbületi közép­pont; N—F gyújtótávolság; <p nyílásszög; C-N optikai tengely; N a tükör nyílása. Ha a C pontba apró izzólámpát helyezünk, a lámpa fénye a tükörről a C pontban verődik vissza. A végte­lenből a tükör optikai tengelyével párhuzamosan érkező sugarak a tü­körfelületről visszaverődve az F fó­kuszban (gyújtópontban) egyesül­nek. A sugármenet jelzi a kép keletkezé­sét homorú- és domborútükörben. A gömbtükrök e néhány adatának ismerete könnyen érthetővé teszi a tükrös távcsövek szerkesztési alapel­veit is. Nagyon korán, a XVII. század­ban, a lencsés távcsövek feltűnése ide­jén, a tükrös távcső (45. ábra) is meg­jelent, bár sokáig alulmaradt ebben a versenyben. Nicolaus Zecchius (1586— 1670) jezsuita tudós homorú fémtükröt készített, amelyhez oku­lárként kétszerhomorú lencsét hasz­nált, tehát távcsövének szerkezete a Galilei-félének felelt meg. (Ott gyűj­tőlencse és szórólencse, itt gyűjtőm­kor és szórólencse.) Hogy a szemlélő a távcsőnyílás fölé hajolva a tükröt el ne takarja, Zecchius a kétszerhomo­rú lencsét kissé megdöntve helyezte el. Nevezetes még Mersenne átfúrt 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom