Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

A csillagnézés megszállottjai

eltakart lámpákkal kísérletezett, de így nem érhetett el érdemi ered­ményt, a fény sebessége túl nagy (300 000 km/s) a rövid távolsághoz képest. Huygens határozottan állítot­ta, hogy a fénynek kell, hogy véges terjedési sebessége legyen; tudott ró­la, hogy Römer megfigyelése az ö fel­tevését erősíti meg. Römer a Journal des Scavans-ban 1676. december 7- én megjelent cikkében kijelentette, hogy mérései alapján a véges terjedé­si sebességet igazolva látja. Cikke 3,5 oldal terjedelemben jelent meg. El­mondta, hogy a párizsi Observatoi­­re-ban végzett megfigyelései szerint november 9-én este 5 óra 35 perc 45 másodperckor megállapították, hogy a Jupiter egyik holdja 10 perccel ké­sőbb jelent meg, mint várták, ami nyilván a fény véges terjedési sebes­ségének következménye. Kiszámítot­ták ugyanis, hogy a Jupiter holdjának mikor kellene előbukkanni a bolygó mögül, ha a fény terjedési sebessége végtelen lenne. Römer az akadémián is beszámolt tapasztalatairól és kije­lentette, hogy „a megfigyelésekből nem az következik, hogy a fénynek nincs időre szüksége” (ahogy azt so­kan állították). Hogy a megfigyelé­sekből mennyinek számította ki a ter­jedési sebességét, nem közölte. Egyébként a fizika- és csillagászati könyvekben gyakran olvasható, hogy a fény terjedési sebességét számsze­rűen Römer Olaf mondotta ki első­ként. A 300 000 km/s sebességet 43. ábra. Passzázscső azonban nem Römer mondotta ki elő­ször. Römer kétségtelen érdeme a fény véges sebességének kimondása, még akkor is, ha számadatot erre vo­natkozóan nem közölt. Römer idejében a falikvadráns és a falikör volt a legfontosabb csillagá­szati műszer. A falikvadránst észak­déli tájolású falra szerelték, irányzás­ra már rendszerint fonalkereszttel el­látott távcsövet használtak. A mű­szerrel pontosan meg tudták mérni a csillagok delelésmagasságát. Römer 1704-ben a dél időpontjának pontos megállapítására megszerkesztette a Rota meridionálisnak nevezett mű­szerét, amely később passzázscső (43. ábra) néven vált általánosan ismert­té.

Next

/
Oldalképek
Tartalom