Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
A világ harmóniája
27. ábra. A Föld a Nap körül ellipszispályán kering 28. ábra. Kepler világképmodellje 29. ábra. A vezérsugár egyenlő időközökben egyforma területeket súrol 2. A bolygók és a Nap között húzható vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol (29. ábra). Tehát az a bolygó, amelyik a Naphoz közelebb van, gyorsabban mozog, mint a távolabbi. 3. A bolygók keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint naptávolságuk köbei. E tétellel kiszámítható lett néhány ismert adat alapján a bolygók Naptól való távolsága. Kepler korán értesült a Galileiféle távcső lehetőségeiről, szerkezetéről, működését matematikailag elemezte és geometriai-optikai megfontolások alapján maga is szerkesztett távcsövet. A Kepler-féle távcső (30. ábra) szem- és tárgylencséje egyaránt kétszerdomború nagyítólencse; a keletkezett kép kivetíthető, tehát a Nap megfigyelésére is alkalmas. Látómezejében fonalkereszt, irányzótüske elhelyezhető, ami pontosabb méréseket, geodéziai használatot tett lehetővé. A fonalkereszt vagy beosztott index az optikai műszerek egyik legfontosabb kelléke. Kepler maga — látászavara miatt — nem végzett távcsöves megfigyeléseket, a Nap és a Hold mozgásának tanulmányozására lécekből összerótt irányzókészüléket használt (31. ábra). Kepler — mint tudjuk — elsősorban az elmélet embere volt, őt tekintjük az elméleti csillagászat megalapítójának. A könyvünkben többször szereplő Scheiner, jezsuita csillagász is készített hasonló távcsövet, de őt inkább a Nap megfigyelésével kapcsolatban emlegetik a csillagászat történetében, ő használt pl. először színszűrőt (kormozott vagy színes üveget). Tanulmányozta a szem anatómiáját, optikai működését is. A távcsövekkel kapcsolatosan néhány fogalmat meg kell említenünk. — A fényerő a tárgylencse átmérőjének és gyújtótávolságának az aránya. Például ha egy 42