Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

Galileo Galilei

19. ábra. Galilei katedrája ma dik az olasz haditengerészet szolgála­tában. Egyedülállóan érdekes múze­umában a gályák és a hadigőzösök korai időszakának páratlanul érdekes gyűjteményét láthatják a látogatók. Levéltára a világ legnagyobb és leg­régibb technikatörténeti dokumen­tumgyűjteménye. Megtekintése pá­ratlan élmény.) Galilei 18 termékeny, eredményes esztendőt töltött Padovában. Pénzza­vara ugyan állandósult, viszonylag nagy fizetése dacára, magántanítvá­nyok őrölték idejét és alkotóerejét. Az egyetem és Galilei hírneve sok külföldi diákot vonzott Padovába. A nevezetes, ma is látható katedráról (19. ábra) Galilei az eukleidészi geo­metriát és a „szférákat” tanította, va­gyis matematikát, geometriát, csilla­gászatot adott elő. Amikor állását el­foglalta, ideiglenesen durva pallók­ból állították össze katedráját, ami azután úgy maradt, ahogy először felment rá. Ma Padova egyetemének egyik látványossága. (Szerző is az emlékezés hatására, 1938-ban nem tudta megállni, hogy fel ne menjen rá.) Ma már hihetetlenül hangzik, hogy Galilei, a racionális gondolko­dás, a természettudományos világkép kialakításának nagy alakja asztrológi­ával, csillagjóslással is foglalkozott. Igaz, hogy akkor az asztrológiát egyetemeken is tanították, az embe­31

Next

/
Oldalképek
Tartalom