Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
A csillagászkirály
J - \ A CSILLAGÁSZKIRÁLY 4^-.. _______r A Kopernikusz utáni és a távcső feltalálását közvetlenül megelőző kor nagy alakja, Tycho de Brahe (1546-1601) még mindig optika nélküli műszerekkel dolgozott. Egyébként meg a XVIII. század végén is optika nélkül használták a csillagdák főműszereit, a kvadránsokat. Kopernikusz tanát Tycho de Brahe nem fogadta el, mert ő sem talált műszeres bizonyítékot, de a tan elgondolkodtatta és ezért kiigazította. A prágai Clementinum csodálatos könyvtárában ma is őrzik Kopernikusz könyvét, amelyet Tycho teleírt lapszéli jegyzetekkel, mutatva, milyen gondosan tanulmányozta és W. ábra. Uranienborg kommentálta saját számára Kopernikusz művét. (A szerző a könyvet a Clementinumban tanulmányozhatta.) Tycho jogásznak indult, de egy napfogyatkozás látványa annyira megragadta, hogy a „királyi” tudománnyal egész életére eljegyezte magát. [A XIX —XX. század nagy csillagászköltőjét, Camille Flammari- ON-t (1842— 1925) is a napfogyatkozás látványa ragadta meg és terelte figyelmét a csillagászat felé.] Tycho az asztrológia légkörében nőtt fel, hitte, hogy a születés pillanatában levő bolygóállások meghatározzák az egyén életútját. A kor gyermeke volt, korának gondolkodását vallotta. Végül kora legkitűnőbb csillagásza lett, akinek megfigyelési adatai felmérhetetlenül értékesnek bizonyultak. Fiatal korában Európában utazgatva, meglátogatta a nevesebb tudósokat, műkedvelőket, tudománykedvelő mecénásokat. Elvetődött Casselbe, ahol ív. Vilmos, hesseni tartománygróf vendégeként hosszasan elbeszélgetett vendéglátójával, akinek annyira megtetszett a fiatalember érdeklődése, hogy levelet írt и. Frigyes dán királynak, kérve, támogassa Tychót tudományos törekvéseiben. A király Hven-sziget adójövedelmét Tycho rendelkezésére bocsátotta, amiből felépült az Uranienborg (10. ábra) (Az ég kapuja) elnevezésű csillagda, ill. tudományos központ. Nagy könyvtár, alkímiai laboratórium (mert az alkímiában is hitt, mint 18
