Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
Ballonteleszkóp
volt az első olyan tudományos felszállás, amely tisztán csillagászati célú volt. Dollfus éjszaka utazva megfigyelte a Holdat, a Marsot, majd a felkelő Napot. Kísérletét 1957-ben megismételte, s akkor csupán 6000 m-re emelkedett. A Napról készített felvételein a felület szemcsés szerkezete jól látható. Két év múlva újból felemelkedett, ezúttal zárt kabinban. Ballonjának építése eltért az előbbiektől. Egyetlen nagy ballon helyett 500 m hosszú kötélre erősített meteorológiai gumiballonokat használt, a sorozat szőlőfürtre emlékeztetett (104. ábra). A ballonok a csökkenő légnyomás miatt emelkedéskor felfúvódtak, majd egyenként kezdtek szétpukkadni, s az emelőerő csökkenésével az egész szerkezet simán leereszkedett. Ezzel az újszerű ballonnal Dollfus 17 000 m magasba emelkedett, és öt óráig tartózkodott a sztratoszférában. Későbbi kísérletek során megállapították, hogy a Vénusz légkörében víz nincs, és egy svájci felszállásakor a Mars légkörében sem észleltek vizet. A tapasztalatok alapján megállapították, hogy sokkal biztonságosabban és pontosabban lehetne a megfigyeléseket ember nélküli ballonokkal, ballonteleszkópokkal végeztetni (105. ábra). Az ötvenes években sokat vitatkoztak az emberrel és ember nélkül felszálló léggömbök előnyéről, hátrányáról. A vitát végül az a belátás döntötte el az ember nélküli ballon javára, hogy az automatika olcsóbb. A sokféle költség közt nagy tétellel szerepelt a résztvevők jelentékeny biztosítási költsége. Az amerikai légierő - U.S. Air Force - egy ideig ugyan erőltette a megfigyelőkkel való felszállásokat, azután elállt tőle. Megtörtént ugyanis, hogy egy 120 m átmérőjű nejlonfóliából készült ballon 30 000 m magasba emelkedett, s leszálláskor az űrhajósöltözetben levő léghajós beleesett a tengerbe, és az utánaugrott könnyűbúvárok sem tudták megmenteni őt. Ezért azután a következőkben az ember nélküli ballonok felszállását szorgalmazták. A „Stratoscope-programban” (a ballonteleszkópos vállalkozások elnevezése) 1963-ban egy alkalommal a ballon 25 000 m magasba emelkedett; a Stratoscope II. jelzésű ballon 1970-ben 91 cm tükörátmérőjű teleszkóppal 27 000 m-nyi magasságot 105. ábra. A ballonteleszkóp szerkezete 159
