Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

Ballonteleszkóp

motorok és talpcsap ágyak a tökéletes rezgésmentességet nem tudták bizto­sítani, a kívánt tükörfelület csak pil­lanatokra volt megfelelő. A talaj rez­gése és a csapágy tökéletlensége miatt a higanyfelületen apró állóhullámok keletkeztek, amelyen nem tudtak se­gíteni. A programot félre is tették azzal, hogy majd ha a technika jó szinkronmotort és talpcsapágyakat tud produkálni, a tervet ismét előve­szik. Több mint fél évszázad telt el a régi kísérletek óta, jó szinkronmoto­rok és talpcsapágyak ma már vannak, és ha a rezgésmentes felállítást meg tudják oldani, a siker nem maradhat el. Az ultracentrifugákkal szerzett ta­pasztalatok alapján a talpcsapágyak kiküszöbölése is remélhető. Felfelé áramló levegősugárral vagy elektro­mágneses térben a rezgésmentes for­gatás megvalósítható. Ha városi fé­nyektől, talaj rezgésektől távoli ma­gaslaton állítják fel a higanytükrös távcsövet, a jó munka feltételei bizto­sítva lesznek. A forgatott higanytálat függőleges elhelyezésű tubusban szerelik fel, a fejlődő mérges higanygőzöket venti­látorok szívják el. Függőleges tubusú távcsövekről már volt szó, napjaink­ban főleg napfizikai kutatásokhoz használják, a fényt síktükör vetíti a higanyfelületre felülről. A higanytükör az üvegtükörrel szemben olcsóságával is kitűnik. Amíg pl. egy 3,5 m átmérőjű üvegtü­kör öntése, finomhűtése, csiszolása, fényesítése évekig tart és milliókba kerül, a higanytükör olcsóbban, gyorsabban előállítható. Egy 5 m-es hagyományos eljárással készült üveg­tükör ma 40...50 millió dollárba ke­­rül(ne), viszont egy 5 m-es higanytü­kör csupán 300 000 dollárból „kihoz­ható”. Igaz, a higanytükör üzemelte­tése is költséget jelent, de minden­képpen kevesebbe kerül, mint az üvegtükör legyártása. Sokféle megfontolás alapján egye­lőre egy 1 m-es, majd egy 1,5 m-es higanytükrös teleszkóp elkészítését tervezik. Az előkészületeket 1985- ben megkezdték. Földünk légkörét por, füst, ma­gasba lövellt vulkáni hamu és vízpára homályosítja, ezért a távcsö­vekben látott vagy a fényképezőanya­gon rögzített kép nem tiszta, a csil­lagfények vibrálóvá, reszketóvé vál­nak. A légkör a beérkező fény egy részét elnyeli. Csillagászati megfigyelésekre az eszményien levegőtlen sivatag lenne jó, amilyen a Hold felülete. Holdra telepített obszervatórium gondolata először a sci-fi regényekben jelent meg. Századunkban, a Hold-expedí­ciókat követő lelkesedésben, már kö­zeli megvalósulását látták, majd a 157 BALLONTELESZKÓP

Next

/
Oldalképek
Tartalom