Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
A kaukázusi óriástávcső
A világtér olyan mélységeibe betekinteni, ahonnan az óriási távolság miatt a derengő fény csak a legfényerősebb optikával és elektronikus erősítéssel érzékelhető, nagy, emberhez méltó feladat. Ezért építette Herschel tükörteleszkópjait, ezért dolgoztak évekig a Palomar-hegy „ötméteresén” és ezért szerkesztették és építették a Szovjetunióban a 6 mes kaukázusi távcsövet. Az óriási műszer megépítésének tervét 1958-ban vetették fel, és eredetileg 7 m-es tükörre gondoltak. D. D. Makszutov irányításával Pulkovóban (Leningrád közelében) több mint száz szakember irányításával kezdték meg a műszer tervezését. Menet közben módosították a tervet, a tükröt 6 m átmérőjűre tervezték (102. ábra). Mielőtt a kivitelezéshez fogtak — a Szovjet Tudományos Akadémia és az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia közötti megállapodás alapján — több szovjet szakember az Egyesült Államokba utazott tapasztalatcserére. A hatalmas tükröt hordó szerkezetet azért nem tudták ekvatoriálisan szerelni, mert a tengelyek, a mozgatható alkatrészek óriási tömege roppant nagy műszaki nehézségeket okozott volna, ezért azimutális szerelést terveztek. Az azimutális szerelésnél két síkban kell egyidejűleg mozgatni a műszer tubusát, s ugyanakkor az elfordulás szögsebességét is aszerint kell változtatni, hogy a megfigyelt égi objektum az égboltozaton hol helyezkedik el. A bonyolult feladatot számítógépvezérléssel oldották meg. A számítógép pillanatonként módosítja a mozgást, az „egyenlítői koordinátákról” az azimutális rendszer koordinátáira való átszámítással. A nehéz, nagy tükör esetleges alakváltozásait a számítógép észleli, és a tükröt tartó szerkezetet úgy mozdítja el, hogy a gravitáció okozta alakváltozás kiegyenlítődjék. A képminőség romlását az elektronikus berendezés azonnal észleli, és parancsot ad a módosításokra. Az óriási tükröt egy Moszkva közelében levő optikai üvegeket gyártó üzemben öntötték. Az izzó üvegtömböt, korongot a hűtőkemence hőmérsékletének finom szabályozásával két esztendő alatt hütötték le szobahőmérsékletre. Az óriásteleszkóp „csövét”, ill. a csőnek megfelelő rácsszerkezetet mozgató és tartó berendezéseket egy leningrádi nehézgépgyárban gyártották. Mielőtt a szerelés legyártásához fogtak, elkészítették a műszer 1 : 10 arányú modelljét. Ez maga is tekintélyes nagyságú szép műszer, amelyet akárhány szegényebb csillagvizsgáló főműszernek is elfogadna. A tükörfelületet tízezred milliméter pontosággal paraboloid alakúra csiszolták. Nem kicsiny gondot jelentett a műszer felállítási helyének kiválasztása. Többtagú expedíció járta be a nagy ország legkülönfélébb vidékeit, 150 A KAUKÁZUSI ÓRIÁSTÁVCSŐ
