Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

A kaukázusi óriástávcső

A világtér olyan mélységeibe bete­kinteni, ahonnan az óriási távol­ság miatt a derengő fény csak a leg­­fényerősebb optikával és elektroni­kus erősítéssel érzékelhető, nagy, emberhez méltó feladat. Ezért építet­te Herschel tükörteleszkópjait, ezért dolgoztak évekig a Palomar-hegy „ötméteresén” és ezért szerkesztették és építették a Szovjetunióban a 6 m­­es kaukázusi távcsövet. Az óriási műszer megépítésének tervét 1958-ban vetették fel, és ere­detileg 7 m-es tükörre gondoltak. D. D. Makszutov irányításával Pulko­­vóban (Leningrád közelében) több mint száz szakember irányításával kezdték meg a műszer tervezését. Menet közben módosították a tervet, a tükröt 6 m átmérőjűre tervezték (102. ábra). Mielőtt a kivitelezéshez fogtak — a Szovjet Tudományos Akadémia és az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia közötti megállapodás alapján — több szovjet szakember az Egyesült Államokba utazott tapasz­talatcserére. A hatalmas tükröt hordó szerkeze­tet azért nem tudták ekvatoriálisan szerelni, mert a tengelyek, a mozgat­ható alkatrészek óriási tömege rop­pant nagy műszaki nehézségeket okozott volna, ezért azimutális szere­lést terveztek. Az azimutális szerelésnél két sík­ban kell egyidejűleg mozgatni a mű­szer tubusát, s ugyanakkor az elfor­dulás szögsebességét is aszerint kell változtatni, hogy a megfigyelt égi ob­jektum az égboltozaton hol helyezke­dik el. A bonyolult feladatot számítógép­vezérléssel oldották meg. A számító­gép pillanatonként módosítja a moz­gást, az „egyenlítői koordinátákról” az azimutális rendszer koordinátáira való átszámítással. A nehéz, nagy tü­kör esetleges alakváltozásait a számí­tógép észleli, és a tükröt tartó szerke­zetet úgy mozdítja el, hogy a gravitá­ció okozta alakváltozás kiegyenlítőd­jék. A képminőség romlását az elekt­ronikus berendezés azonnal észleli, és parancsot ad a módosításokra. Az óriási tükröt egy Moszkva kö­zelében levő optikai üvegeket gyártó üzemben öntötték. Az izzó üvegtöm­böt, korongot a hűtőkemence hőmér­sékletének finom szabályozásával két esztendő alatt hütötték le szobahő­mérsékletre. Az óriásteleszkóp „csövét”, ill. a csőnek megfelelő rácsszerkezetet mozgató és tartó berendezéseket egy leningrádi nehézgépgyárban gyártot­ták. Mielőtt a szerelés legyártásához fogtak, elkészítették a műszer 1 : 10 arányú modelljét. Ez maga is tekinté­lyes nagyságú szép műszer, amelyet akárhány szegényebb csillagvizsgáló főműszernek is elfogadna. A tükör­felületet tízezred milliméter ponto­sággal paraboloid alakúra csiszolták. Nem kicsiny gondot jelentett a műszer felállítási helyének kiválasz­tása. Többtagú expedíció járta be a nagy ország legkülönfélébb vidékeit, 150 A KAUKÁZUSI ÓRIÁSTÁVCSŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom