Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
A tükörteleszkópok reneszánsza
Az üvegkorong szélére paraffinozott papírból néhány centiméter magas peremet emeltek, s ezzel a távcsőtükör korongja némileg tányérra emlékeztetett. Azután a korongot fonallal felfüggesztették úgy, hogy vízszintesen legyen, és a gondosan tisztított üvegfelületre ráöntötték a megfelelő recept alapján elkészített oldatokat. A reakció során az üvegfelületen ezüst vált ki. A ragyogó ezüstfelületet desztillált vízzel lemosták, és a korongot élére állítva szárították. Az eljárás feltalálójának Liebiget kell tekintenünk, noha mások is kidolgoztak hasonló eljárást. Liebig és Steinheil együtt készítették el az első ezüsttel bevont tükörrel felszerelt távcsövet, amelyet 1856. március 24- én az Augsburger Allgemeine Zeitung ismertetett. A tükörteleszkópok reneszánszát tehát az ezüsttükör-készítés kidolgozása indította meg. A második fontos találmány a francia Jean Bernard Leou Foucault (1819- 1868) nevéhez fűződik. Az ún. Foucault-féle próbát „mesterséges csillaggal” (pontszerű fényforrás) és éles késpengével végzik, gyakorlott, szakértő amatőrök is ezzel az eljárással ellenőrzik saját készítésű tükreiket. (Jó leírása, amelynek alapján elvégezhető, megtalálható dr. Kui.in György : A távcső világa I — II. 1941-ben megjelent munkája első kötetében.) Foucault és több kortársa kimutatta, hogy az ezüstözött üvegtükörnek milyen előnyei vannak a fémtükrökkel és üveglencsékkel szemben. Fényvisszaverő képessége sokkal jobb a bronztükörénél, mert amíg a frissen fényezett fémtükör a ráeső fénynek csupán 66 %-át veri vissza, az ezüstözött üvegtükör a fény 95 %-át. Az üvegtükrök öntése, csiszolása, fényezése, ezüstözése sokkal olcsóbb, gyorsabb, mint a bronztükör készre munkálása. Amíg lencséknél az üveglávába rekedt levegőzárványok, fém-oxid részecskék erősen zavarnak, tükörnél ezek a hátrányok sokkal kevesebb bosszúságot okoznak. Igaz, fémtükörnél az öntés utáni lehűlés közben gyakori a belső feszültség okozta repedezés, az üvegtükörnél ez ritkábban fordul elő. Az üvegfelület sokkal fényesebbre polírozható, mint a bronz vagy más ötvözet. A lencsék az ultraibolya és az infravörös sugárzás jelentékeny részét visszatartják, míg az ezüstözés után általánossá vált alumíniumozás a nem látható sugárzás (ultraibolya, infravörös) 87 %-át visszaveri. Az ezüstözés feltalálása és bevezetése után tapasztalták, hogy a levegőben levő kén-dioxid hatására gyorsan foltosodik, vakul. (Az ezüst a kénnel ezüst-szulfidot képez.) A teleszkópok ezüstözött tükrét ezért úgy szerelték be, hogy könnyen lehessen kiszerelni és visszahelyezni. Az ezüstbevonatot vékony lakkréteggel próbálták elzárni a levegőtől, de az átlátszó lakk interferencia jelenséget okozott (színgyűrük jelentkezése). Az üvegtükrök használatának ellenőrzői arra is hivatkoztak, hogy az üveg rosszabb hővezető, mint a fém, a környezet hőmérsékletét „lustán” veszi fel, először a peremén hűl le vagy melegszik fel, és csak lassan lesz a korong olyan hőmérsékletű, mint a környező levegő, s ez átmenetileg képtorzulást okozhat. Foucault néhány kisebb távcsövet készített azért, hogy nagyobb távcső készítéséhez előgyakorlatot sze-140
