Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

Kézi távcsövek

83. ábra. Prizmák (kvarcból)

tartózkodott. A Rózsadomb alján, a mai Rózsahegy és Buda utca sarkán volt a háza, amelynek udvarára gerendákból magas tornyot ácsoltatott, felső teraszán oszlopra állítva hosszú, kihúzható tengerészeti messzelátót szereltetett fel. így hazulról is figyelhette, mi történik a híd körül. A tornyot a második világháború alatt lebontották.

Nagyon népszerűvé vált a „binoklinak” nevezett „binokuláris távcső”, amelynek két szem- és két tárgylencséje van, vadászok, turisták, madármegfigyelők, hajósok és még sokan mások használják.

Már régen is szerettek volna a kényelmetlen, hosszú, kihúzható távcsövek helyett rövid messzelátót készíteni. Az olasz Giovanni Battista Amici (1786- 1863) és a skót David Brewster (1781 -1868) fizikusok (utóbbi a sztereoszkóp és a kaleidoszkóp egyik feltalálója) lencse nélküli prizmás távcsövet próbáltak konstruálni. A nagyítást is prizmával akarták megoldani. Később Amici „katoptriai” távcsövet épített, amelyben a tárgylencse által adott fordított képet prizmával fordította helyes állásba. A prizmát egy darabból köszörülték (83. ábra). Képfordításra tükröt is használtak, az ilyen távcső könnyebb, olcsóbb a prizmásnál. A kezdeti katoptriás messzelátók főleg azért nem terjedtek el, mert látómezejük kicsinynek bizonyult. Ignaz Paul Porro (1801 - 1875) 1854-ben Angliában és Franciaországban már szabadalmaztatta prizmás távcsövét. Csupán egy szemre készült, de a korabeli hosszú távcsövekkel szemben feltűnően rövid volt, ezért gyorsan terjedt.

Egy szemre való prizmás távcsöveket ma is gyártanak. A jobb fogásbiztonság céljából ezeket a távcsöveket halbőrrel vonták be.

Ernst Abbe (1840-1905) német fizikus, a jénai Zeiss gyár tudományos munkatársa, 1875-ben két szemmel használható prizmás távcsövet konstruált. A piacra hozható prizmás távcső kifejlesztése több esztendeig tartott ugyan, de amikor megjelent, gyorsan népszerűvé vált. A Zeiss gyár szabadalmaztatni akarta távcsövét, de kiderült, Porro jó fél évszázaddal megelőzte. A találmányok történetében közismert pereskedések, huzakodások jó ideig eltartottak, míg Zeiss teljesen szabadon gyárthatta és árusíthatta az évekig tartó, hatalmas összegbe kerülő fejlesztéssel kidolgozott saját távcsövét. A prizmás távcsöveket azután minden nagyobb optikai gyár készítette.

A binokuláris prizmás látcsövet rendszerint úgy készítik, hogy a két tárgylencse távolabb legyen egymástól, mint a két szemlencse, ezáltal a térbe látás (sztereo hatás) javul, ilyen távcsővel valósággal belelátunk a tér-124