Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

Emlékezés a régiekre

tómban. A mérést Eratoszthenész végezte (3. ábra). Görög matematikus volt, i. e. kb. 276- 194 között élt. Kürenében született, Alexandriában és Athénben tanult, görög bölcsek társaságában nagy műveltségre tett szert. in. Ptolemaiosz fáraó meghívására és megbízásából az alexandriai nagy könyvtárat vezette, az uralkodó tudományos és műszaki tanácsadója is volt.

A Nílus vízállásának szemmel tartására egy Szüénében épült „nilométert” használt a június 23-án zenitben levő Nap delelési időpontjának megállapítására. A nilométer mély kútját alagút kötötte össze a folyam medrével, a kútban a közlekedőedények törvénye alapján mindig pontosan olyan magasan állt a víz, mint kint a folyóban. Amikor a Nap képe a kút vizében megcsillant, segédje a közel ugyanazon meridiánon levő Alexandriában gnomonnal megmérte az

ott delelő Nap zenittávolságát. A Szüéne és Alexandria közötti távolságot jól ismerték, és egyszerű számítással meg tudták határozni a Föld nagyságát. Nyilvánvaló, hogy ahányszor a két hely egymástóli szögtávolsága a 360°-ban megvan, annyiszor nagyobb a Föld kerülete, mint a két hely egymástóli földön mért távolsága.

Eratoszthenész meglepően jó eredményt kapott, talán azért, mert a mérési hibák kiegyenlítették egymást, vagy egyszerűen véletlenül sikeredett a mérés.

Eratoszthenész öregkorára megvakult, s az élet értelmét megszűntnek érezve, beszüntette az étkezést és éhenhalt.

Mendemonda szerint mély kútból vagy gyárkémény talpából nappal is meg lehet látni a csillagokat. Verne Utazás a Föld középpontja felé c. érdekes regényében, a hősök egy izlan-11

3. ábra. Eratoszihenész módszere (túlzottan)