Velich István - Fogarasi Gábor: Régi magyar autók (Budapest, 1988)

1. A magyar autógyártás története - A századforduló után

A nagy múltú, sokszor világhírű kocsigyártó üzemek az automobil mellé álltak, és a több évtizedes mes­terség tudását és gyakorlatát nagy sikerrel gyümöl­­csöztették magyar autók karosszériáinak gyár­tásában. Fejlődésüket az is elősegítette, hogy a nagyobb gyárak csak alvázakat építettek, és a kocsiszekrényt más cégektől rendelték. Ekkor több, mint 30 kocsi­gyár működött Magyarországon. Az 1908-ban megrendezett IV. Nemzetközi Bu­dapesti Automobilkiállításon emlékplakettet kapott a Misura kocsigyár nyitott karosszériája (double phaeton). Reklámlapjuk tanúsága szerint már főleg kocsiszekrény-építéssel foglalkoztak, mindössze két lovas kocsi rajza szerepelt benne. A nagy kocsiszekrény-választék azonban ekkor még inkább csak a jövő ígérete volt. A látogatók véleménye sze­rint a kiállított kocsi díszére vált volna bármely kül­földi cégnek. Maga József főherceg is megdicsérte Misuráékat, és elbeszélgetett a fiatal Misura Mihály gépészmérnökkel. 1908-ban nagy veszteség érte a magyar automo­bilizmust. Meghalt Podvinecz Dániel, a Phönixek egyik atyja. Ez az esemény azonban nem zavarta meg a gyár működését. A Phönixen kívül néhány Csonká­iéi e motor is a készült az üzemben. Az 1908-as kiállítás felfedezettje Вory József székes­­fehérvári géplakatos mester volt. В ory József több­éves külföldi tanulmányai után kezdte az autóépítést. A több, mint egy évig folytatott kísérletek jó ered­ménnyel zárultak. A kiállítást látogató szakembe­rek az autóját alkalmasnak találták nemcsak sze­mélyszállításra, hanem kisebb üzleti kocsinak is. Ki­emelték olcsóságát, gazdaságos üzemét, tetszetős kivitelét és egyszerűségét. В ory kocsija aranyérmet kapott a kiállításon (16. táblakép). Az Automobil újság 1908-ban megjelent 18. szá­ma értesítette olvasóit Mendlik Aladár autójának for­galomba helyezéséről. Az egyetlen adat, ami saját készítésű automobiljáról fennmaradt, hogy motor­ja 3,5 LE-t teljesített. A nagy múltú Rock gyárban tovább folyt a Csonka­féle postaalvázak építése. A próbák után 1909-ig még 18 alvázat készítettek, az ezekre épített cso­magterek már 3 m3-esek voltak. Csonka János köz­ben növelte a motor fordulatszámát, és így a 12... 14 LE-ről 16 LE-re sikerült növelni teljesítményüket. Ezt az alvázat használta a Zichy gróf és a Zsolnay porce­lángyáros számára készített személykocsikhoz is (19. ábra). Az 1907-ben készített 4 m? csomagterű, 24 LE teljesítményű Csonka autókhoz hasonló 24 LE-s al­vázat némi módosítással 1908-tól ismét gyártani kezdték. A kiállításon bemutatott 16 LE-s postaszállító mel­lett a Glattfelder kocsiszekrénnyel készült 24 LE tel­jesítményű postai vezetékvizsgáló kocsi keltett nagy feltűnést. Ezt a kocsit tartották Budapest legszebb autójának (17. táblakép). Még ebben az évben a csomagszállítóknál hasz­nált 16 LE-s motoros alvázakból két személykocsit is építettek. Az egyiket az 1909-es Prinz Heinrich Fahrt-on maga Rock István vezette, Haltenberg kocsija 21. ábra. Phönix kisautőbusz (1910) 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom