Velich István - Fogarasi Gábor: Régi magyar autók (Budapest, 1988)

1. A magyar autógyártás története - A magyar automobil születése

A MAGYAR AUTOMOBIL SZÜLETÉSE Csonka }ános első magyar, négyütemű, 3 LE-s mo­torja 1883-ban készült el, 7 évvel Otto négyütemű motorjának szabadalma után (7. ábra). A Bánki Donáttal később kifejlesztett motorokon már alkalmazták a magyar karburátort. A gőzgépek mintájára nyitott forgattyúházzal épített motorok­kal szemben ezeknél zárt forgattyúházat alkal­maztak. Nem sokkal később, 1898-ban Bánki új megoldás­ként kidolgozta a vízbefecskendezéses motort, amivel az Otto-motorok sűrítési viszonyát és kis tel­jesítményét növelte, és rossz hatásfokát mérsékelte. A kétúszós karburátorral, a tüzelőanyaggal együtt porlasztott vizet is bejuttatott az égéstérbe, ami le­hetővé tette a kompresszió növelését. A külföldi is­mertetés ellenére sem sikerült azonban motorját elterjeszteni. Az első magyar automobil születését homály fedi. A felderítéshez Hóra Nándor és Csonka János éle­tét, munkáját kell jobban megismernünk. Míg Csonka és Bánki saját motorokat épített. Hóra főleg az Európában már jól ismert De Dión Bouton­­motorokkal kezdte autóépítési kísérleteit. Hóra Nán­dor a budapesti Velodron cégnél dolgozott mint fő­szerelő. A cég az 1896-97-es években már foglal­kozott autóalkatrészek behozatalával, így lehető­sége nyílt a világszínvonalat képviselő európai technika megismerésére. 1898-ban önálló műhelyt nyitott, és itt készültek az első hazai motoros jármű­vek. 1900-tól a posta forgalomba helyezte a kis négykerekű levélszállítókat amelyek később mintái voltak saját négykerekűjének (8. ábra). Hóra műhelyének tárgyi emlékei alapján kirajzoló­dik néhány jármű terve. A budapesti Lujza utcában működő műhely cégtábláján a következőt olvashat­ták: ,,Hora Nándor automobil montőr". Ez a kis mű­hely hosszú éveken át egyik úttörője volt a magyar automobilizmusnak. A hazai motorok fejlődését az Otto-motor szaba­dalmának lejárása is elősegítette. 1889-ben a Ganz gyár megvásárolta Bánki és Csonka összes szabadal­mát, és megindulhatott a magyar motorok gyártá­sa. A gyár alapítója, Ganz Ábrahám svájci iparosle­gényként érkezett Budapestre 1842-ben. Életének beteljesülését jelentette a Ganz és Társa Vasöntöde és Gépgyár Rt. megalakulása, amely helyet adott a magyar motorépítési kísérleteknek. A további dokumentumokkal alátámasztott kuta­tás remélhetőleg fényt derít majd a magyar auto­mobilizmus kezdeteire, amely időszak büszkeség­gel tölthet el mindnyájunkat. A hazai kísérletek és eredmények Európai élvonalába emelik az úttörők törekvéseit. Az eredeti formájában megmaradt és a Buda­pesti Közlekedési Múzeumban őrzött legöregebb magyar gépjármű 1900-ban készült. A háromkere­­kűt Csonka János készítette a posta számára, levél­gyűjtés céljára. Két példányát állították forgalomba 1900. november 19-én. Motorja a Bánki-Csonka-féJe karburátorral működött. A 2,25 LE-s, egyhengeres benzinmotor 260 cm3-es volt (9. ábra és az 1. táblakép). Mivel a triciklinek nem volt tengelykapcsolója és sebességváltómüve indításkor lábbal hajtott, pedá­­los lánckerékkel forgatták meg a hátsó tengelyt, amely fogaskerékkel kapcsolódott a motorhoz. 20 7. ábra. Csonka motorja 1883-ból

Next

/
Oldalképek
Tartalom