Velich István - Fogarasi Gábor: Régi magyar autók (Budapest, 1988)

1. A magyar autógyártás története - Fertelmes önmozdonyok és magajárók

a szakemberek nevelésében. Ő volt a mestere a ké­sőbb nagy hírű Glattfelder ]akab kocsigyárosnak. Szabadalmát 1876. július 9-én nyújtotta be. A bé­csi szabadalmi hivatalhoz ekkor került ..egy kocsi leírása, mely lovak segítsége nélkül használható és a neve: Colonet." A szabadalmat igazoló okmányban olvasható, hogy ,,lelkiismerete szerint újnak tekintendő kocsit talált fel". 1876. szeptember 7-én háromszori bécsi kipró­bálás után hagyta jóvá a szabadalmat a földműve­lési, ipari és kereskedelmi miniszter. A leírásból kirajzolódik a sokáig titkolt szerkezet, amelyet katonai okokból nem hoztak nyilvánosság­ra. Tervezője és a katonai szakértők hitték, hogy rossz terepviszonyok esetén is közlekedhetnek vele. A jármű a tervek szerint izomerővel működött. „Négy kerekű és három lábbal van ellátva, az a tulajdonsága és célja, hogy lovak nélkül használ­ható legyen, szilárdan van építve és két személy szállítására szolgál." Hajtását úgy oldotta meg, hogy a hátsó ülésen el­helyezkedő személy a láncot, ill. a kötelet magához húzza, ezzel a közbeiktatott és a kocsi belsejébe épített gépezettel a három egymás mellett levő acéllábat egyenként felemeli és a talajhoz szorítja. A körömszerűen a talajba kapaszkodó és hátrafe­szülő lábak tolták előre a járművet (4. ábra). 1877. május 16-án jelent meg egy nyilatkozat, miszerint „A feltaláló azonban, ki egykor fővárosunkban vi­rágzó üzletet folytatott, annyira elszegényedett, hogy immár nincsenek meg az anyagi eszközei ahhoz, hogy találmányát értékesítse". Az 1834-ben beharangozott magyar gőzkocsi végre kétévi munka eredményeként 1875-ben elké­szült. A 42 évvel korábban kimondott gondolat megvalósítója a Magyar Királyi Államvasutak Gép­gyárak mérnöke, Preiner Ferenc volt. A gyárban gőz­üzemű gépek is készültek, így kézenfekvő volt, hogy gőzkocsi építését határozta el. 1875-ben a Ganz gyár főmérnöke vezetésével alakult bizottság előtt sikeresen vizsgázott a Preiner-fé\e első magyar gőzkocsi (5. ábra). Kocsijához készen vásárolt alkatrészeket is fel­használt, de ez nem csökkenti értékét, mivel ez álta­lános gyakorlat volt. Kevés korabeli jármű dicse­(priiviuÜcmJ kedhet azzal, hogy minden alkatrésze egy üzem­ben készült. A percenként 200-as fordulatszámú gép három atmoszféra gőznyomással működött. A háromkere­kű, acélküllős jármű kormányozását egy előre- és hátratolható rudazat biztosította. A jármű tömege megközelítette a 200 kg-ot. A kisméretű kazán és a kisteljesítmény azonban nem tette lehetővé a tartós működést, így szükség lett volna a további kísérle­tezésre. Ehhez azonban már pártfogók kellettek volna, és ez a támogatás - mint oly sok más „újdon­ság" esetében - most is hiányzott. Horthi-Horváth, Wessely, majd Preiner csodálatos ön­mozgóival lezárult egy hősi korszak, átadva helyét a benzinmotorok máig tartó fejlődésének. Csonka Iános. Bánki Donát, Hóra Nándor úttörő munkájával el­érkezett az idő a magyar automobil megszületésé­hez. Az automobil világméretű elterjedéséhez még hiányzott azonban egy láncszem, a karburátor. 5. ábra. Az első magyar gözkocsi (1875) 17 4. ábra. Izomerővel hajtott kocsi (1876)

Next

/
Oldalképek
Tartalom