Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Hernádi Zoltán: Üdítőital-ipar
Üdítőital-ipar 557 A területileg illetékes tanácsok úgy vélték, hogy üdítőital-ipari vállalataik eredményesebben és hatékonyabban tudnak dolgozni nagyvállalatok keretében, ezért 1974 és 1976 között nyolc megyei tanácsi irányítású vállalat került a pincegazdaságok kötelékébe. A beolvadás után korszerűsítve termelőkapacitásukat, áttértek a MÁRKA üdítőitalok termelésére. A gyártmányfejlesztés elsősorban a hazai alapanyagból készülő üdítőital-fajtákra terjedt ki. így került forgalomba 1975-ben a meggy és málna, 1976-ban az alma, a ribiszke és a fekete ribiszke. A hazai alapanyagú üdítőitalok mellett — eleinte 30%-os, később csökkenő, jelenleg mintegy 12—14%-os részarányban — citrusfélékből is készül MÁRKA üdítőital. A MÁRKA család üdítőitalait 1983-ban 11 -féle ízváltozatban, 0,2 literes és 1 literes kiszerelésben forgalmazták. Nagyjelentőségű lépés történt 1975-ben, amikor a Borgazdasági Vállalatok Trösztje és a szlovák LIKO szerződést kötött MÁRKA üdítőitalok magyarországi alapanyagból, magyar licenc alapján való szlovákiai gyártására. 1976- tól napjainkig évi mintegy 40 millió palack MÁRKA üdítőitalt töltenek így, eleinte szőlő, jelenleg már alma, ribiszke és meggy ízváltozatban, jó forgalmazási sikerrel. Ezzel a lépéssel Magyarország —- amely eddig csak import és hazai alapanyagból gyártott üdítőitalokat —- kilépett az exportpiacra is. A boripar üdítőital-gyártásba való belépésével kialakult a korszerű termékeket forgalmazók teljes köre. A termelőkapacitások lehetővé tették, hogy ne csak a MARKA üdítőitalok töltése a Középmagyarországi Pincegazdaság Kecskeméti Üzemében
