Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)

II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Gallatz János - dr. Kozma Jánosné: Söripar

SÖRIPAR

543

Korszerű palackozó gépsor a Soproni Sörgyárban az 1960-as évek végén (MTI felvétel)

érdekelt szenek részéről, hogy ismét legyen Magyarországon sörárpatermesztés.

1968-ban az új felvásárlási árak bevezetése kedvező helyzetet teremtett. A vetésterület csökkenése ugyan nem állt meg, de már sikerült hazai termésből fedezni a szükségletet. Ebben az időben kapcsolódott be az ipar a nemzetközi árpakísérletekbe. A hazai árpatermeszlési kísérleteket a Fajtakísérleti Intézet. a Söripari Kutató és a söripar szakemberei végezték. Munkájuk eredményeként 1968-tól az ipar nem szorul import sörárpára, sőt 1970-ben már jelentős sörárpaexport is volt. .Az iparág sörárpájának biztosítása először kizárólag a Gabona Trösztön keresztül történt, később megindult a közvetlen árpafelvásárlás is. A hetvenes évek közepén alakult meg a Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalat (TSZKER) szervezésében a Sör árpa Termesztési Társulás, melynek a söripar is tagja.

A komló termőterülete hazánkban 1965-től újra csökkenni kezdett, és 1970-re a hazai komló a szükségletnek alig 40%-át fedezte. Űjabb komlóprogrammal sikerült elérni a termesztés növelését, a söripar is jelentős anyagi támogatást adott a gazdaságok komlótelepítéséhez, így 1980-ra a komlószükséglet háromnegyed részét hazai termésből lehetett fedezni.

A söripar 1970. december 31-ig — 12 évig — dolgozott a Magyar Országos