Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Sólyom Lajos - Szabó Gyula: Szeszipar
482 Szeszipar (pl. a Geladont). A Demecseri Keményítőgyár új termékként bevezette az ún. Glufarin száraz szörpöt, ami a szörpárak csökkentését eredményezte. A II. világháború kitörésével az addig erősen kifejlődött árharcot, versengést még tetőzte a nyersanyagok katonai igénybevétele folytán megnövekedett anyaghiány, valamint az állandó szénhiány. Emiatt sok gyárban a termelést is beszüntették. A háború befejeztével a lábodi, a novákpusztai, a rédei, a soproni és a mórismajori gyárakban a termelést meg sem indították. A működő keményítőgyárak később engedélyt kaptak a leállított gyárak leszerelésére és a berendezéseknek a saját üzemeikben történő felszerelésére. A budapesti keményítőgyárak közül az Union Keményítőgyárat az 1947. évi államosítás után leszerelték. A Budapesti Búzakeményítő és Csirizgyárat 1947- ben államosították, majd 1962-ben a Budapesti Keményítőgyárral egyesítették, a berendezést is áttelepítették, és a Soroksári úti telepen csak a központ maradt. 1963-ban a központot is a Balzsam utcába helyezték. A Balzsam utcai gyárban, 1942 és 1945 között nem gyártottak keményítőt, terméke az Áldás kávépótló, valamint a katonaság részére szállított cukrozott pótkávé volt, ezen kívül sárgarépát és káposztát szárítottak. 1945-től gyártottak ismét búzakeményítőt, dextrint, glutint, táblás keményítőcukrot és ragasztókat. A gyárat 1948-ban államosították. A Demecseri Keményítőgyárat a felszabadulás után ismét üzembe helyezték a régebben is gyártott termékek előállítására. 1970-ben a gyárat bővítették. Búzalisztet is feldolgoznak és itt csomagolják az Ászári Keményítőgyárban készített glukózt három ízben pasztillázva vagy szaharinnal édesítve, Corvital elnevezéssel. A Pécsi Keményítőgyár alapításával és működésével kapcsolatban kevés adat áll rendelkezésre. 1923-ban kért az akkori Nyerstermény Mészáros- és Hentestermékeket Értékesítő Rt. engedélyt keményítő és csiriz gyártására a Pécs, Siklósi út 3. sz. alatti területre. Az megállapítható, hogy 1000 négyszögölt beépítettek, de a kezdeti termelésről nem maradt fenn adat. 1937 és 1942 között a termelés szünetelt. 1942-től két évig 300 tonnás keményítőtermeléssel üzemelt, majd 1944-től 1946-ig ismét szünetelt a termelés. Ezután napi 5 tonna kukorica feldolgozásával újra megindították a termelést. A gyárat 1948-ban államosították, de a gyár 1951-ig nem termelt. Ekkor állították üzembe Agrária elnevezéssel. Kukoricából évi 1780 tonna keményítőt gyártott. 1963-ban a Szeszipari Országos Vállalatot bízták meg a gyár irányításával. Ekkor vette fel a Pécsi Keményítőgyár nevet. Termelése (amelyet 1973-ra megkétszereztek) 2270 tonna keményítő volt. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel létesített együttműködés eredményeként az addigi májusi száraz kukorica felhasználásáról átálltak a kukorica nedves tárolására (fóliával bélelt földsilókban) és feldolgozására. Ezáltal elmaradt a kukorica energiaköltséges szárítása, és lerövidült a feldolgozást kezdő áztatási idő. A gyár termékei: kukorica natív keményítő, kukoricalekvár (áztatóvíz-sűrítmény), kukoricacsíra, héjas takarmány, gyógyszeripari keményítő, különböző keményítőszármazékok.
