Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Beke György: Hűtőipar
432 Hűtőipar A Magyar Élelmiszer Szállító Rt. budapesti hűtőháza Forrás: Hűtőipar, 1911. 11. évf. láda befogadására alkalmas hűtőhelyiségekben — tojást, továbbá sertéshúst és zsírt. Vágott és tisztított állapotban, ládákban tároltak különféle baromfit. A fagyasztott, exportra kerülő árut túlnyomó részben Németországba, Svájcba, Angliába, Ausztriába és Olaszországba szállították. A hűtőház gyümölcsraktárait is erősen igénybe vették. Kísérletek folytak őszibarack és szőlő hosszabb ideig való eltartására. A hűtőipar fejlődésének század eleji körülményeiről és történetéről egyetlen szakirodalmi forrásunk van, az 1911-ben megjelent Hűtőipar c. szaklap. A Hűtőipar ránk maradt néhány számából arra következtethetünk, hogy a szerkesztőség felismerte a hűtés, a mesterséges hideg technológiai szerepét. Érdekes hír a Hűtőipar 1911. évi egyik számából: „rövidesen megépül egy új hűtőház Budapesten, mivel nagy érdeklődés mutatkozik a második hűtőház építésére”. Ez azóta sem valósult meg. Figyelemre méltó tanulmányok is jelentek meg a lapban: „Jégfagyasztás az Egyesült Államok területén”, „Hűtőipari intézményeink”, „A hideg fontossága a tejgazdaságban”, „A gőz nyomásának felhasználása desztillált víz termelésre, csíramentes kristályjég gyártásához” (Linde). írtak a hideg gyógyító hatásáról is. Figyelemkeltő volt „A bor és must hideg útján való sűrítésének gazdasági jelentősége” című munka. Foglalkoztak a különböző együttműködési lehetőségekkel, elsősorban Oroszországgal. írtak a halak, a kaviár, a gyöngyvirággumók és más különleges termékek hűtésének
