Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Balatoni Mihály: Tejipar
Tejipar 365 váradi és véméndi üzeme. Az Eger és Vidéke Tejszövetkezet egri üzeme (1928) 14 szövetkezetből szállított tejmennyiséggel indította el működését. Ez az üzem az elsők között volt az ország észak-alföldi részén. Ugyancsak úttörő kezdeményezés volt a tejgazdasági szempontból igen elmaradott Észak-Tiszántúlon 1928-ban elsőként a Szabolcs megyei Központi Tejszövetkezet és nyíregyházi üzemének létesítése. Az üzem tejforgalma az évek során jelentősen nőtt, a nyári hónapokban a napi 75 ezer litert is elérte, és még a felszabadulás után is, 1973-ig működött. A Sopron, Győr, Vas megyei Tejgazdasági Rt. Fehérvári úti üzeme (1925) napi 30 ezer literes kapacitással üzemelt (jelenleg sörraktár), majd 1927-ben Sopronban új, korszerű, napi 20 ezer literes üzeme létesült, ahol „a vajat dán módra, pasztőrözött tejszínből, eredeti kultúrával, a legmodernebb vajkészítő gépekkel készítik”. A Sopron, Győr, Vas megyei Tejgazdasági Rt. üzemének gépterme, 1925 Forrás: Magyar Tejipar, 1927. 6. sz.
