Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Nagy Tamás: Baromfiipar
348 Baromfiipar zésére álló nyersanyag mennyisége, ennek megfelelően exportforgalma. A feldolgozandó élő baromfi mennyiségi növekedése, a termelékenység emelésére irányuló törekvések, a munkaerőhelyzet és nem utolsósorban az élesedő nemzetközi verseny a műszaki fejlesztést előtérbe helyezte. Lényegében ezekben az években az ipar valamennyi üzemében megvalósították a gépi kopasztást, és a feldolgozóvonalak teljesítménye folyamatosan emelkedett. Megkezdődött a felső pályán végzett baromfidarabolás. Bevezették a termékek egyedi, polietilén tasakos csomagolását. A nemzetközi színvonalnak megfelelően végrehajtott műszaki fejlesztés a hazai szakemberek munkájának eredményeként jött létre, és a berendezések is hazai üzemekben, döntően az iparágon belül készültek. Az ipar ilyen irányú eredményeit a külföld is elismerte, és a magyar baromfi-feldolgozó berendezések exportja is megkezdődött. A műszaki fejlesztésben elért eredményeket méltányolta az Erdélyi Elek (1912—1969) iparági főmérnöknek és Knoll István (1917—1970) mérnöknek i960, április 4-én adományozott Kossuth-díj. Az időszak sikerei közé tartozik a Brüsszeli Világkiállításon bemutatott libamájjal elnyert nagydíj is. A baromfiipar fellendülése A mezőgazdaságban az ötvenes évek végétől kezdődően végbement fejlődés talán leggyorsabban a baromfitenyésztésben és -árutermelésben hozta meg eredményeit. Olyan nemzetközileg is elismert tenyész- és árutermelő bázisok jöttek létre, mint a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vagy a Nádudvari Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Ez a körülmény gyors ütemű technológiai fejlesztést és kapacitásnövelő intézkedéseket igényelt a baromfiipartól is. A rendelkezésre álló nyersanyag évenkénti dinamikus mennyiségi növekedése szervezeti korszerűsítéseket is szükségessé tett. A felvásárolt nyersanyag mennyisége 1970-re az 1960. évinek ötszörösére, a vágott baromfi exportja 3,8-szeresére, a belföldi értékesítés kétszeresére emelkedett. Ennek a mennyiségnek viszonylag zavartalan feldolgozása a kapacitások maximális igénybevételét kívánta meg, ezért a minisztérium közvetlen irányításának megszüntetésével 1963-ban megalakult a Baromfiipari Tröszt, majd ezt 1964-ben a Baromfiipari Országos Vállalat váltotta fel és működött 1970-ig. Erre az évtizedre esik a baromfi-feldolgozás fokozott gépesítése, a baromfifajokra szakosított vágó-kopasztó vonalak kialakítása és teljesítményeik folyamatos növelése. Forradalmi változást hozott a technológiában a folyadékos előhűtés bevezetése, amely lehetővé tette a hízott liba kivételével a zárt ciklusú termelés megvalósítását. Valamennyi vállalatnál folyamatos importbeszerzésekkel üzembe léptek — a csirkegyártmányokhoz — az automata súlyosztályozó berendezések. Az addigi esetenkénti —részfeladatok megoldására szolgáló —beruházások helyett megkezdődött a baromfiipar tervszerű rekonstrukciója.
