Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Nagy Tamás: Baromfiipar
336 Baromfiipar a devizazárlat volt, amelynek következményeként az export irányítása és ellenőrzése a hiteltörlesztések biztosítására hatósági feladattá vált. Fontossági sorrendben az angol kötelezettségek álltak első helyen, ezért a MINISTRY OF ENGLAND árulistáin feltüntetett cikkek szállítására nyílt lehetőség. Ez a körülmény a baromfiiparnak kedvezett, mivel az árulistán első helyen szerepelt a vágott baromfi és a tojás. A csak lassan helyreálló árutermelés és ipari feldolgozás igen szerény mértékű exportot tett lehetővé az első békeévekben, de a húszas évek derekán a harmadára zsugorodott ország vágottbaromfi-kivitele már megközelítette az I. világháború előtti évekét, és a világgazdasági válság után gyors ütemben túlhaladta azt. Ebben a munkában a régi cégek mellett részt vettek újabb alapítású vállalkozások is, amelyek közül a legfontosabbak a következők voltak: Flesch Salamon, Sárvár, 1917. A cég megalakulásától 1926-ig csak tojáskereskedelemmel foglalkozott. 1927-ben kezdődött el a baromfi felvásárlása, feldolgozása és exportja. 1937-ben építette meg az örökös Flesch Henrik hűtőházát. A politikai jobbratolódás hatására 1939-től a telep először Kovács és Svitel néven működött, majd a Hangya tulajdonába került. A telep a háborús események következtében 1944 őszétől a nyugatra hurcolt Hangya készletek fontos központi raktára volt. Skót—Magyar Kereskedelmi Rt., Budafok, 1922. Sajátos vállalkozásként jött létre ez az üzem, melynek elsődleges feladata volt, hogy a palackozás céljára érkező skót whiskyt szállító hűtővagonok gazdaságos visszfuvarját megoldja. A skót részvényesek mellett olyan részvénytulajdonosok neveivel találkozhatunk, mint pl. báró Perényi Zsigmond és más főurak, állami főtisztviselők. A kor követelményei szintjén az üzem modern és jól szervezett volt. Modern, jól gépesített hizlaldát építettek és a nyersanyagot vidéki gyűjtőtelepeikről járatszerűen szállították az ipartelepre. Élelmiszerkiviteli Rt., Szentes, 1922. A Szabadkai Hartman és Conen cég tőkéjének segítségével, a városi elöljáróság támogatásával hozták létre az üzemet, elsősorban a Csongrád megyei baromfi- és tojástermelés kereskedelmi hasznosítására. Az üzemet folyamatosan fejlesztették, a feldolgozó üzem elkészülte után hizlalda, hűtőház, iparvágány épült. A vállalatot 1938-ban a Hangya vásárlás útján vette át. Waltner Sámuel, Törökszent miklós (Püspökladány) 1923. A baromfi-feldolgozási tevékenységet Püspökladányban kezdő Waltner Sámuel a harmincas években a törökszentmiklósi Községi Képviselő Testület és Jász-Nagykun- Szolnok vármegye támogatásával új üzem létesítését határozta el. A térítés nélkül juttatott telken 1936-ban kezdte meg működését az egy év alatt elkészült üzem, amelynek tulajdonosai időközben családi részvénytársasággá alakították át a céget. Sok más üzemhez hasonlóan ezt a gyárat is megvásárolta a Hangya Központ. Schneider Ignác utódai, Békéscsaba, 1923. A kiskunhalasi Schneider cég ismertetésekor már utaltunk arra, hogy terjeszkedésük során Békéscsabán is
