Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Frey József - dr. Perédi József: Növényolajipar
260 Növényolajipar üzemet létesített. A Soroksári úton felépítették az első magyar olaj keményítőgyárat, amely termékeit Vegetál néven forgalmazta. A Győri Olajgyár 1907-ben váratlan nehézség elé került: a Rábca folyót új mederbe terelték, és a meder feltöltésével megkezdték a Bercsényi liget kialakítását. Ez megfosztotta a gyárat az olcsó vízi szállítástól és az egyszerű víznyerési lehetőségtől. A vizet ezután a gyár a Mosoni-Duna-ágból, átemelő segítségével nyerte, de ehhez 400 m hosszú vízvezetéket kellett építenie. A gyár nagyarányú fejlesztéséhez szükséges pénzt a tulajdonos elsősorban a Wiener Bank veremtől vette fel. A tőkéjét féltő bank a hitelt csak úgy volt hajlandó folyósítani, ha jogot kap a gyár ügyeinek intézésére. így 1910-től javaslatukra a vállalatot részvénytársasággá alakították Olajművek Rt. Kohn Adolf és Társa néven. A XX. század első évtizedében a növényolaj- és a szappanipari üzemek száma egyaránt tovább növekedett. Gyár jellegűnek 1913-ban már 18 növényolajgyár és 63 szappan-, gyertya- és illatszergyár volt tekinthető. A legfontosabb olajmag a repce volt, amiből 1913-ban 18 ezer tonnát dolgoztak fel, utána következett a lenmag 7000 tonna feldolgozásával. A napraforgó-termelés jelentéktelen volt, az ország egyes vidékein (Nyírség, Hajdúság) régi szokásként, mint szegélynövényt termesztették. Az étkezési olajat ebben az időben csak egyes vidékeken fogyasztották, mert az ország bőven rendelkezett sertészsírral. A margarin-ételzsír fogyasztás is csekély volt, azt csaknem teljes mértékben az édesipar használta fel. A háborús konjunktúra előjele nemcsak a gyárak számának növekedésében, hanem egyes gyárak műszaki és gazdasági fejlődésében, új termékek forgalomba hozatalában, új üzemrészek létesítésében is megmutatkozott. A győri olajgyárban két 12 atmoszférás Sleinmüller-kazánt és egy 750 lóerős kondenzációs gőzturbinát helyeztek üzembe, s ezzel az elektromos energia termelése is megindult. A gyárban ekkor 200—250 ember dolgozott. A gyár további fejlődéséhez újabb területekre volt szükség. Ezért a vezetőség megkezdte a telep mögötti, Gyár utcai házak felvásárlását. A jelentős tőkeerővel rendelkező Schicht Rt. 1912-ben érdekkörébe vonta a Hutter József Rt.-ot. Ettől az időtől Hutter József Vegetálművek, Szappan és Növény zsír gyár Rt. a cég neve. Még ugyanebben az évben megvásárolták a Növényzsírgyár Rt.-ot, majd alig egy év múlva az Olajipari Rt.-ot is, amelyhez többek között a rákospalotai olajgyár is tartozott. Más iparágakhoz hasonlóan ebben az időszakban a növényolajiparban is jelentkeztek monopolista törekvések.
