Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Huszár János: Édesipar
Édesipar 253 meg is szűnt. így az édesiparban is szükségessé vált a szervezet és a termelés műszaki alapjainak korszerűsítése. Az országos programnak megfelelően 1963. január 1-én átszervezték az édesipart. A négy budapesti és a két vidéki vállalatból országos nagyvállalatot alapítottak, ami jelentős hatást gyakorolt az édesipar fejlődésére. A szocialista édesipar körülményei között először nyílt lehetőség arra, hogy a vállalat komplett technológiai vonalakat tervezzen. A szerkezeti változás nagymértékben segítette a nagyipar korszerű termelési feltételeinek megteremtését. A fejlesztési eszközök összevonásának lehetősége, a fejlesztési alapok koncentrálása nélkül az édesipar nem is tudott volna jelentősebb fejlesztést vagy rekonstrukciót végrehajtani. Ennek feltételeit az ipari nagyvállalat megteremtése tette lehetővé. A tömeggyártás feltételeinek kialakításában az első lépés a gyárak termelési profiljának rendezése volt, amelynek célja az azonos termékcsoportok gyártásának egy helyre történő koncentrálása. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a korábban valamennyi gyárban kis mennyiségben előállított azonos termékek, termékcsoportok gyártását egy vagy két gyárba kellett összpontosítani. Az intézkedés nyomán teremtődtek meg a feltételek valamennyi technológiai folyamat korszerűsített gépesítésére, jelentősebb fejlesztések végrehajtására, a kereslet jobb kielégítésére. Az ipari nagyvállalaton belül elkezdődtek a nélkülözhetetlen rekonstrukciók. Először a Szerencsi Csokoládégyár komplett rekonstrukciójára került sor, majd a nyolcvanas évek elejéig folyamatosan felújították és kicserélték a budapesti gyárak csokoládéalap-gyártó vonalait is. Több gyárban új raktárakat építettek, új szociális épületeket létesítettek, valamint jelentős fejlesztést, beruházást hajtottak végre. A hetvenes években teremtődtek meg az édesipari exporttermelés feltételei. A gyárakban korszerű gyártóvonalakat szereltek fel, amelyeken már nemzetközi színvonalon termelik a cukorkát, a desszertet, a rágógumit, a csokoládéfigurákat, a pudingféleségeket stb. Az 1963 és 1980 közötti időszak volt az ipar fejlesztésének legdinamikusabb szakasza, amelyben sokat sikerült behozni a több évtizedes lemaradásból. Időközben további változások következtek be az ipar irányításában. 1967- ben megalakult a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, amelynek élelmiszer-hivatala lett a Magyar Édesipar felügyeleti hatósága. 1971-től a MÉM Vállalatfelügyeleti Főosztálya, majd Élelmiszeripari Főosztálya lett a közvetlen irányító hatóság. Az új gazdasági reform céljainak megfelelően 1981. január 1-től a Magyar Édesipari Vállalatból három önálló vállalat alakult. Ezek a következők: a Budapesti Édesipari Vállalat négy gyárral, a Szerencsi Édesipari Vállalat két gyárral és egy gyáregységgel, valamint a Győri Keksz- és Ostyagyár egy gyáregységgé1-Az új édesipari vállalatok a MÉM Élelmiszeripari Főosztályának felügyelete
