Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Dabronaki Gyula - Wittinghoff Sarolta: Sütő- és tésztaipar
SÜTŐ- ÉS TÉSZTAIPAR 177 1954-ben minisztertanácsi határozat rendelte el a sütőipari trösztök felszámolását, és a vállalatokat az illetékes tanácsok végrehajtó bizottságai alá rendelte. Tervszerű iparfejlesztés A sütőipari fejlesztés 1953-ig a legsürgetőbb feladatok megoldására irányult. Ebben az időszakban épült fel a sztálinvárosi (dunaújvárosi) és a komlói, majd a veszprémi és az oroszlányi kenyérgyár, amelyekbe részben magyar kemencéket, részben a fővárosban lebontott gőzcsöves kemencéket építettek be. Csak néhány évvel később nyílt lehetőség arra, hogy ezek helyébe korszerű berendezések kerüljenek. A tervszerű munkát az 1953. évi kormányprogram tette lehetővé. Ekkor kapott először az Élelmiszeripari Minisztérium Sütő- és Tésztaipari Igazgatósága olyan beruházási keretet és kivitelezési kapacitást, amellyel megindíthatta az ipar átgondolt fejlesztését. Két feladat várt sürgős megoldásra: kielégíteni a lakosság mennyiségi igényét és csökkenteni a termelőmunkát végzők fizikai terhelését. Az ipar teljesítőképessége nem volt elég a növekvő igények kielégítésére, mert a termelési feltételek alacsony színvonala miatt sok kisüzem működését be kellett szüntetni. Magyar kemence fűtése olajtüzelő berendezéssel (Heves megye, I960)