Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)

II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Dabronaki Gyula - Wittinghoff Sarolta: Sütő- és tésztaipar

SÜTŐ- ÉS TÉSZTAIPAR

160

A nagyipar kialakulása nagyon lassú volt a sütőiparban. Magyarország 1898. évi gyáripari statisztikájában három budapesti sütöde 131 alkalmazottal; két budapesti, két fiumei és egy susáki tésztagyár és sóőrlő 167 fővel; két nagykanizsai pászkagyártó gyár 73; és egy burgonyazúzó telep 27 alkalmazottal szerepelt. A gyárak közül három alig haladta meg a kisipar méretét. A gépi felszerelés külföldi eredetű volt, az itthon vásároltakat is külföldről hozatták be a gyárak képviseletei útján.

Mindhárom sütőipari gyár több évtizeden keresztül vezető szerepet töltött be az iparban. A legrégibb, a Tabánban 1790-ben alapított Schachner-cég 1928-ig működött. A pesti oldalon, a Nádor utcában, 1880-ban építette meg székházát és öt fióküzletet nyitott. A Schachner-üzem dolgozott először 50-es osztású, kiflitésztaosztó géppel.

Az 1890-es évek közepén 40 pék, hét kalácssütő, hat cukrász dolgozott a nyolckemencés pinceüzemben. Elismerten jó süteményt (kalácsot, cukrászárut, kétszersültet) gyártottak. Csak a legjobb kávéházak és éttermek részére

A budapesti Scliachner-cég központja 1888-ban