Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Dabronaki Gyula - Wittinghoff Sarolta: Sütő- és tésztaipar
158 SÜTŐ- ÉS TÉSZTAIPAR A tőkés átalakulás óriási változásokat hozott a lakosság életkörülményeiben. Az iparosodás következtében növekedett a városok és a községek lakossága. Különösen gyors ütemben fejlődött Budapest, majd a peremvárosok. Az urbanizáció növelte a bolti késztermékek iránti igényt, növekedett a kenyér- és péksütemény-fogyasztás is. Az igények kielégítésére újabb és újabb üzemek létesültek, a meglevőket pedig bővítették. Ez a sütőiparban egyelőre csak a kemencék és a munkások számának növelését, illetve a munkaidő meghosszabbítását jelentette. Az első gépek Ausztriából kerültek a sütőiparba az 1870-es évek végén. Ezek darálók és burgonyazúzó gépek voltak, majd a nagyobb süteményesüzemekbe feladógép került, ami a fehértészta osztására szolgált. A nyolcvanas években a vasteknő is bekerült néhány üzembe, de mivel hamar kihűlt benne a kovász, idegenkedve fogadták. Az első dagasztógépet Budapesten állították üzembe 1892-ben. A kétkarú berendezés a bécsi Werner—Pfleiderer cég gyártmánya volt. A két kar ellenkező irányba forgott, egyszerre két zsák lisztből dagasztott tésztát. A dagasztócsésze billenthető volt. A gépet háromlóerős motor hajtotta. A sütőmunkások nem szívesen használták, elégedetlenek voltak a géppel készített termék minőségével, ezért továbbra is kézzel dagasztottak. A gépet inkább a liszt keverésére használták. Néhány jobb módú mester kézi meghajtású dagasztógépet vásárolt, Kézi meghajtású dagasztógép 1900 körül
