Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Kirsch János: Malomipar
Malomipar 117 létrehozták a Magyar Királyi Országos Gabona- és Lisztkísérleti Állomást (a mai Malom- és Sütőipari Kutatóintézet jogelődjét), amely rendszeresen figyelemmel kísérte a gabonaminőség alakulását, és a fogyasztók szemszögéből nézve útmutatást adott a fajtanemesítőknek. Az 1929—1933. évi világgazdasági válság kiélezte mezőgazdaságunk elmaradottságát, és az agrárolló nagyarányú kinyílása következtében a gabona ára erősen leesett. Ennek részbeni ellensúlyozását szolgálta az állam intervencionista beavatkozása, amikor ártámogatás céljából az ún. bolettarendszer bevezetésével igyekezett áremelkedést előidézni. A búza és a rozs piaci árán felüli —- évente változó összegű — árkiegészítés 1930-tól 1934 nyaráig volt érvényben. Ez az ártámogatás végső soron a liszt árán keresztül a fogyasztókat terhelte. A földművelésügyi kormányzat intézkedései következtében jelentősen előrehaladt a búzanemesítés, és a termés egységesítése érdekében a Növénytermelési Hivatal 1931-től nemesítettvetőmag-elosztási akciót indított országos méretekben. Ennek eredményeként 1938-ban a vetésterület több mint 70%-a minőségi búzával volt bevetve, és a kiválasztott öt nemesített búzafajta közül csaknem 80%-os arányban a kiváló minőségű Bánkúti 1201 búzafajta terjedt el. A hazai gabonatermelés lassú fejlődése és gazdaságossága messze elmaradt a nagy gabonatermelő országok teljesítménye mögött. Eközben a malomipar A Gabona- és Lisztkísérleti Állomás laboratóriumi malma (1930) Forrás: a Gabona Tröszt Kutatóintézetének jubileumi évkönyve. Budapest, 1978
