Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Kirsch János: Malomipar
108 Malomipar árpa, zab, köles, tatárka stb.) darálása, illetve hántolása. Ebben az adatban nem szerepel a gazdaságokban és a háztartásokban saját felhasználás céljából végzett terménydarálás. A hántolóüzemek ugyanebben az évben 88 ezer tonna — túlnyomórészt külföldi eredetű — nyers rizst hántoltak. A hazai rizstermesztés ekkor még csak kísérleti jellegű volt. Sok olyan vállalat volt a malomiparban, amely a gabonaneműek feldolgozásán kívül egyéb tevékenységgel is foglalkozott. így pl. hizlaldát, olajütőt, szeszfőzdét, kendertörőt, jéggyárat, fűrésztelepet vagy áramfejlesztőt tartott fenn. Az 1913-ban kitört újabb túltermelési válság az egész gazdasági életet megrendítette, és a malomipart sem kerülte el. A válság 1914 első félévében súlyosbodott és siettette az első világháború kitörését. A négy és fél évig tartó világháború óriási anyagfogyasztása az ország teljes gazdasági erejét igénybe vette és kimerítette. Az 1913. és 1914. évi gyenge termés, a gabonabehozatalt akadályozó vámrendelet késői visszavonása, továbbá a Románia által életbe léptetett gabona-A Concordia Gőzmalom szi tapad ja az ezredforduló idején Forrás: Wörner és Társa Gépgyár prospektusa. Budapest, 1912
