Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)

V. Elmélet és gyakorlat

95 A kísérletről a nézőtéren senki sem tudott, mert hisz ebben az eset­ben több szemlélője lett volna ennek, mint az előadott »Hegyek alján« című operának. Az előadás megkezdésekor a siketek fülükre tették a hallgatókat, — melyeknek kivezető kapcsait a szék támlájára erő­sített konnektorokba kapcsolva — máris hallották az előadást. Már a kísérlet elején megállapítható volt, hogy a nagyothallók tökéletes zenei élvezetben részesültek. Mindegyikük beállította a fejhallgató­jához tartozó hangerőszabályozót tetszésszerinti erősségre, hasonló­képpen mint ahogy a látcsövet szokás a szemléléshez. A kísérlet alkalmával sikerült megállapítani, hogy a siketek körül­belül egytized másodperccel előbb hallották az éneket és zenét, a csepeli adóállomás közvetítésével, mint épfülű szomszédjaik közvet­lenül a színháztermen át. Az időkülönbözet, a hang- és a rádióhullá­mok terjedési sebességének ismeretével könnyen érthető. Operaházi kísérlet vázlata. Fejhallgató nagyothallóknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom