Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)
III. A «véletlen» szerepe a találmányoknál
60 fémlemezt helyezett, melyet később antikatódnak nevezett el. Az antikatódból csakugyan az általa feltételezett sugarak indultak ki: a cső falán keresztül hatolva s a fluoreszkáló ernyőre esve, azt mindannyiszor fénylővé tették, valahányszor az induktor áramát bekapcsolta. Ezeket az X-sugarakat később Röntgen tiszteletére, Röntgen-sugaraknak nevezte el a tudomány. A Röntgen-sugarakat a szem nem érzékeli, jelenlétüket legalkalmasabban a fluoreszkáló ernyővel lehet kimutatni. E sugarakkal átvilágított testek, tárgyak árnyképét, az ernyőn szemlélhetjük, vagy pedig fényérzékeny lemezen rögzíthetjük. Az átvilágítás, illetve a fényképfelvétel úgy történik, hogy az átvilágítani szándékolt testet, báriumplatinciánürrel, újabban cinkszulfiddal bevont ernyő és a röntgencső közé helyezzük. Fényképfelvétel esetén, az ernyő helyébe fényérzékeny lemezt helyezünk. Röntgen korszakalkotó felfedezése után a tudósok behatón foglalkoztak e sugarak tanulmányozásával. Röntgennek, felfedezésekor sejtelme sem volt róla, hogy sugarait a gyakorlatban mire fogják felhasz-Röntgen átvilágítja kezét. nálni. Ö maga átvilágított velők fát, fémet és egyéb tárgyakat ; egy alkalommal csak úgy véletlenül a kezét is s meglepve szemlélte ennek csontvázát a rajta lévő gyűrű árnyékával. Átvilágított kezét tréfálkozva Konrad Röntgen.